A termékbiztonság rendkívül szerteágazó terület, amely arra vezethető vissza, hogy maguk a fogyasztási cikkek száma szinte felmérhetetlenül nagy, a használatuk különböző céllal, eltérő területen történik, és így a használat során előforduló veszélyek is változatosak. A termékbiztonság általános megfogalmazása is csak az alapvető, lényegi szempontokat tartalmazza, amely a jogi szabályozás alapját is képezi.

Ennek figyelembevételével egy áru akkor minősül biztonságosnak, ha a fogyasztó életét, egészségét, testi épségét a rendeltetésszerű vagy az észszerűen várható használat mellett – ideértve a használhatóság időtartamát, valamint az üzembe helyezési, beszerelési, karbantartási előírások betartását – nem, vagy csak a rendeltetésszerű vagy észszerűen várható használatával járó legkisebb mértékben veszélyezteti.

A veszély kiküszöbölésének, a termékhasználat biztonságának biztosítása érdekében a piac minden résztvevőjének fontos szerepe és felelőssége van, így a gyártónak, a forgalmazónak, az államnak és végül a fogyasztónak is. Egy termék használata közben sokszor olyan veszély kockázata is előfordul, amelyre a fogyasztó nem gondol.

Maguk a veszély- és biztonsági tényezők többféle módon rendszerezhetőek. Az egyik a hatás jellegének megfelelő csoportosítás, amely szerint vannak mechanikai-fizikai, hő, kémiai, elektromos biológiai és radiológiai tényezők. Ezen hatások legjobban példákon keresztül illusztrálhatóak. Ilyenek az alábbiak:

• mechanikai-fizikai tényező az éles részek okozta vágás, hegyes sarkok okozta szúrás, nem megfelelő méretű játékalkatrészeknek a gyermekeknél okozott fulladás lehetősége,
• hőhatási tényező a nem megfelelően árnyékolt, működés közben magas hőmérsékletű alkatrészek vagy rövidzárlat miatt a vezeték felhevülése által okozott égési sérülés,
• kémia hatás a nem megfelelő növényvédő szerek vagy nehézfémet, mérgező illóanyagokat tartalmazó termékek okozta mérgezés,
• elektromos hatás egy elektromos fogyasztó nem megfelelő földelése, vagy a hiányos szigetelés okozta áramütés,
• biológiai hatás a nem megfelelően sterilizált és tartósított élelmiszerek okozta fertőzés,
• radiológiai hatás sugárzó anyaggal fertőzött területről származó élelmiszerek, faanyagok egészségkárosító hatása.

A fenti csoportosítást nem elméleti megfontolás adta, hanem az, hogy a fogyasztónak minden vásárlás alkalmával valamennyi veszélyeztetési lehetőség eszébe jusson és gondoljon a biztonság teljes körű megvalósítására.

Az áru/termék biztonsága a fenti hatásokat is figyelembe véve alapvetően az alábbi területen ítélhető meg (ezt itt is egy-egy példa szemlélteti).

• Összetétel – kozmetikai készítményeknél egyes termékalkotó összetevők a bőrön keresztül felszívódnak, ezért a jogszabályban tiltott vegyületek bekeverése kockázatot jelenthet az egészségre.
• Csomagolás – a nem megfelelően csomagolt törékeny termékek, (üvegáruk) termékek leejtése sérülést okozhat.
• Összeszerelésre vonatkozó előírás – nem készre gyártott bútoroknál a fogyasztó a gyártó által meghatározott módon végzi el a szerelést, biztosítania kell a stabilitást, ezért alapvetően fontos az előírás megfelelősége.
• Beszerelés, karbantartás – gázzal működő háztartási berendezések beszerelésének szakszerűsége (gázszivárgás kiküszöbölése), annak rendszeres ellenőrzése és karbantartása (a tökéletes égés biztosítása és a szénmonoxid keletkezésének megakadályozása) a biztonságosság fontos összetevője.
• A felhasználás módja és más termékekkel való együttes használat hatása – gyógyszereknél a dózison, az alkalmazás gyakoriságán és idején kívül fontos értékelni más gyógyszerek és anyagok (alkoholfogyasztás) együttes hatását.
• Külső megjelenés – játék megjelenésű öngyújtók égési sérüléseket okozhatnak a gyerekeknek.
• Címkézés – a tájékoztató címkéken közölt utasítások téves értelmezéséből eredő helytelen használat veszélyforrást jelenthet.
• Használati és kezelési útmutató – a termékhez adott útmutató a rendeltetésszerű és biztonságos használatot szolgálja, pl. a karácsonyfa fényfüzéreknél a beltéri vagy kültéri rendeltetés nem közlése veszélyforrás.
• Hulladékkezelés – kiürült dezodorflakon tűzbe dobáskor felrobbanhat.
• A fokozott veszélynek kitett, gyermek- és az időskorú fogyasztók védelme – a gyermek vízi játékoknál, „úszógumiknál” figyelmeztetés a felnőtt felügyeltének szükségességére.

A fogyasztónak fűződik legfontosabb érdeke a biztonsághoz. Erre való tekintettel vásárláskor, a termék kiválasztásakor a fogyasztó számára elsődleges szempontnak kell lennie a biztonság mindenkori tudatos vizsgálata. Fontos annak értékelése, hogy a használati környezet egyedi feltételeit is kell vizsgálni, mivel az egyedi használati feltételek módosíthatják, esetleg rontják az általánosan elfogadható biztonságot.

Fontos megjegyezni, hogy egyetlen termék sem nyújt 100 %-os biztonságot, mindegyiknek van/lehet valamilyen egészségkárosító hatása. (Pl. Biztonságosnak gondolt, esztétikai funkciót, élményt nyújtó és művészeti értéket hordozó vázát is leverhetünk a polcról, ezzel sérülésünket okozva.) Azt is meg kell jegyezni, hogy a gyártó nem láthatja előre valamennyi fogyasztó viselkedését a termék használata során. Ennek ellenére megpróbálja figyelembe venni azt is, hogy nem minden esetben rendeltetésszerű a termék használata és a használati tanácsok nem kerülnek maradéktalanul betartásra. A gyártó sokszor gondol rá és figyelembe veszi a fogyasztó gondatlanságát, megoldva az ilyenkor fennálló veszély kiküszöbölését. Példaként megemlíthető, hogy egy vízforraló kialakítása során tekintettel vannak arra, és azt is figyelembe veszik, hogy a használati útmutatóban leírtakkal ellentétben a fogyasztó néha „túltölti” a víztároló edényt, ezért forrás közben kifolyik belőle a víz. Ugyanakkor ilyenkor sem folyik be a víz olyan helyre, ahol rövidzárlatot, esetleg áramütést okozna.

Az sem jelenthető ki általánosan érvényesnek, hogy a műszaki-tudományos fejlődés egyre biztonságosabb termékeket eredményez, hiszen újabb és újabb, jobb vagy a korábbitól eltérő szolgáltatást biztosító termékeket fejlesztenek ki, amelyeknél még nem ismertek a fogyasztói szokások, így azok a fejlesztés során nehezen vehetőek figyelembe.

Mivel a fogyasztó nincs abban a helyzetben, hogy a biztonságosság mértékét minden esetben és teljes terjedelemben meg tudná ítélni és annak figyelembevételével hozhatná meg vásárlási döntését, a biztonsághoz kapcsolódó jogi háttér meghatározása, valamint az előírások betartásának ellenőrzése az állam és hatóságai feladata és felelőssége. Ez azt jelenti, hogy az állam a fogyasztó helyett, az ő támogatásukra lép fel a piacon.

Ahhoz, hogy ennek a feladatnak az ellátását megkönnyítsék, az Európai Unióban létrehozták a gyártó által megvalósított termékbiztonság ellenőrzési és dokumentálási rendszert. Megalkották a CE jelölést (Conformité Européenne = európai megfelelőség), amely megkönnyíti a piacfelügyeleti ellenőrzést, és segíti a nem megfelelő termékek kiszűrését. A CE jelölés egy jelzés a hatóságok felé arról, hogy a termék megfelel a rá vonatkozó előírásoknak és követelményeknek, így joggal feltételezhető, hogy biztonságos. A CE jelölés jogszerű alkalmazásához a gyártónak, a termék típusától függően, különböző feltételeket kell teljesítenie: műszaki dokumentáció összeállítása, termékvizsgálat (típusvizsgálat), tanúsítás, minőségügyi rendszer működtetése, szükség esetén akkreditált vizsgáló laboratórium, tanúsító, valamint kijelölt szervezet bevonásával. Ez a jelzés a fogyasztónak is fontos információt jelent, mégpedig azt, hogy a termék nagyon nagy valószínűséggel biztonságos.

Összefoglalva, a termékbiztonság megvalósításában –, amely a műszaki-technológiai fejlődés következményeként állandóan változik – a piac valamennyi szereplőjének fontos feladata van, különösen a fogyasztónak jól felfogott érdeke a termékbiztonság ellenőrzése a saját biztonsága érdekében.