A budapesti hulladékgazdálkodási közszolgáltatási számlák kiállítását és kezelését a 2026. július 1-jét követő időszakra vonatkozóan a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. végzi. Ez azt jelenti, hogy a 2026. július 1. előtti időszakra kiállított számlákkal kapcsolatban továbbra is a Díjbeszedő Holding Zrt.-hez fordulhatnak a fogyasztók, míg a 2026. július 1-jei elszámolási időszaktól kiállított számlákkal kapcsolatban már a MOHU ügyfélszolgálata áll rendelkezésükre.
Azonban míg a családi házban élők ebből csak annyit vesznek észre, hogy más küldi a csekket, illetve másnak kell fizetni, a társasházaknál, lakásszövetkezeteknél ennél sokkal bonyolultabb a helyzet.
Miért is?
Társasházban, lakásszövetkezetben élők a legnagyobb többségben eddig egyénileg kapták a számlát, azaz a Díjbeszedő egy külön díj ellenében nem a társasháznak, lakásszövetkezetnek állította ki egyben a számlát, hanem a lakások tulajdonosainak. A júliusi változással azonban ezek a szerződések megszűntek, így most a társasházak, lakásszövetkezetek kapják egyben ezeket a számlákat.
Viszont erre senki nem volt felkészülve, a költségvetésbe nem volt beleszámítva, ahogy a közös költség összegébe sem. A rendes közgyűlések pedig tavasszal már megtartásra kerültek.
Ki fog akkor fizetni?
A hulladékszállítás kötelező közszolgáltatás, azaz szerződés hiányában is kötelező, adók módjára behajtható követelés, így nem szabad struccpolitikát folytatni.
Ha a társasház nem fizeti ki a szemétszámlát, a tartozás végső soron a tulajdonosokon is behajtható, tulajdoni hányaduk arányában. Először mindig a társasházat keresik, de ha annak nincs miből fizetnie, sorra kerülnek a tulajdonosok. Ezért nem mindegy, hogy a ház rendezi-e a számláit.
A lakásszövetkezet a saját vagyonával felel. A szolgáltató a tagokhoz közvetlenül nem fordulhat. Ha a szövetkezet vagyona kevés, a tagoktól csak a közgyűlés kérhet pótbefizetést. A pénz tehát ugyanúgy a lakóktól jön, de csak közgyűlési döntéssel.
Mi megoldás?
Gyorsan döntésre kell jutni, hogy a ház fizet, vagy a lakók külön számlát szeretnének. Ez azt jelenti, hogy nem a ház kap egy számlát, hanem minden lakás a sajátját. Két feltétele van ennek: a ház minden lakása átáll – egy sem maradhat a közös számlán; a közgyűlés erről határozatot hoz.
A határozatban rögzíteni kell, hogy kik az érintettek, mikortól kérik – ez legkorábban a következő negyedév első napja lehet -, hány kuka tartozik hozzá, és mekkorák, ki mekkora arányban fizet, milyen költségviselési szabályok lesznek utána.

