Bár a legtöbb szülő próbálja korlátozni a képernyőidőt, a magyar óvodások egy része már egészen korai életszakaszában saját digitális eszközzel rendelkezik. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából készített kutatás rávilágít: a gyermekek digitális szokásait és a képernyő előtt töltött időt a család lakóhelyének településtípusa, valamint a szülő életkora mellett jelentősen meghatározza a szülők iskolai végzettsége, miközben a családok egyre nagyobb arányban várnának segítséget az óvodáktól a tudatos eszközhasználat kialakításában.

Az NMHH nagymintás kutatása megdöbbentő adatokat tárt fel a legkisebbek eszközellátottságáról. A felmérés szerint a digitális eszközöket használó óvodások 11 százaléka már saját okostelefonnal vagy tablettel rendelkezik. Ez az arány az óvodáskor végére, hatéves korra eléri a 25 százalékot. Még ennél is figyelemre méltóbb, hogy a saját eszközzel rendelkező gyermekek 70 százaléka legkésőbb négyéves korában, egyötödük pedig már hároméves kora előtt megkapta első saját okoseszközét, amelyet intenzíven, gyakran naponta többször is használ.

A kutatás egyik legmarkánsabb tanulsága a családok közötti társadalmi különbségek megmutatkozó hatása. A szülők iskolai végzettsége éles határvonalat húz a gyermekek képernyőideje és a digitális nevelés terén. Míg a felsőfokú végzettségű szülők óvodás gyermekei hetente átlagosan 5 órát töltenek a képernyők előtt, addig az alapfokú vagy annál alacsonyabb végzettségű szülők megengedőbbnek bizonyulnak e tekintetben, ugyanis gyermekeik esetében ez az érték meghaladja a heti 10 órát. Az utóbbi csoportba tartozó szülők emellett jóval nagyobb arányban használják a digitális eszközöket a gyermek megnyugtatására vagy figyelmének lekötésére.

Az eredmények a szülői mintaadás és a példamutatás felelősségére is rámutatnak. A szülők háromötöde tisztában van azzal, hogy saját digitáliseszköz-használati szokásai befolyásolják gyermeküket. Ennek ellenére a felnőttek jelentős része rendszeresen használja eszközét az óvodás korú gyermek jelenlétében: tízből hat szülő online cseveg, ugyanekkora arányuk ilyen formában intézi ügyeit, mintegy 20 százalékuk pedig a közösségi médiát is böngészi, miközben a kicsikkel van.

A digitális útvesztőben a szülők egyre inkább az intézményes nevelésre is támaszkodnának. A válaszadók több mint fele (54 százalék) szerint az óvodának aktív szerepet kellene vállalnia a gyermekek digitális nevelésében. A tájékozódás során pedig az óvodapedagógusok jelentik az egyik legfontosabb, hiteles forrást az online felületek mellett.

E nagymintás hazai kutatás eredményeit is tartalmazza az NMHH, valamint az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem „Óvodások és a média” című hiánypótló szakmai kiadványa, amely a legfiatalabb korosztály digitáliseszköz-használatának jellegzetességeit, kockázatait és társadalmi vonatkozásait vizsgálja.