Rövid beszámoló, értékelés a hazai fogyasztóvédelemről.
Jelentős változást hozott a hazai fogyasztóvédelem életében a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) felállítása. A fogyasztóvédelmi jogalkalmazás központi szerveként Magyarországon 2025. elején létrejött Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság, amely megváltoztatta a korábbi struktúrát. Ugyanakkor a Nemzetgazdasági Minisztérium feladata lett az Igazságügyi Minisztérium helyett a klasszikus fogyasztóvédelem irányítása. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a fogyasztóvédelem területén irányító, stratégiai és jogalkotási szerepet tölt be, nem pedig közvetlen hatósági ellenőrzési feladatokat lát el. Az NGM kialakítja a fogyasztóvédelmi szakpolitikát, meghatározza az országos stratégiai célokat (pl. online kereskedelem ellenőrzése, sérülékeny fogyasztók védelme), felügyeli a fogyasztóvédelmi hatósági rendszert. A minisztérium alá tartozik a központi fogyasztóvédelmi hatóság az NKFH.
A fogyasztóvédelem több területet érint, ezért az NGM együttműködik például a Gazdasági Versenyhivatallal (megtévesztő, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok), a Magyar Nemzeti Bankkal (pénzügyi fogyasztóvédelem), NÉBIH-el (élelmiszerbiztonság), MEKH-el (közüzemi szolgáltatások), kormányhivatalokkal.
Rendkívül fontosnak tartjuk ezek rögzítését a beszámolóban, hiszen tényként kell megállapítani, hogy sikerült részben a fogyasztóvédelem irányítását és egyben a fogyasztók érdekeit is egy egységesebb jobb rendszerbe, hatósági szinten visszaállítani 2025-től. Azért használjuk a visszaállítás szót, mert Magyarországon 2017. előtt mindig is volt egy fogyasztóvédelmi főhatóság, ennek a hatóságnak az elnevezése többször változott, de a fő célja és feladata hasonló volt. Ezért láthatjuk a vonatkozó jogszabályban – 325/2024. (XI. 14.) Korm. rendelet a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságról – is többek között az alábbiakat:
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság a kereskedelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. Az NKFH feladatai például: közreműködik a kereskedelem- és fogyasztóvédelmi politika kialakításában és végrehajtásában; előkészíti a fővárosi és vármegyei kormányhivatal Ellenőrzési és Vizsgálati Programját; végzi, illetve végezteti a feladatainak és a kormányhivatal élelmiszer-kereskedelmi, fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti feladatkörének ellátásához szükséges laboratóriumi vizsgálatokat, ennek érdekében működteti az Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriumot, valamint a Mechanikai és Villamos Laboratóriumot; több kormányhivatal illetékességi területét vagy a fogyasztók széles körét érintően eseti vizsgálatokat rendelhet el. A jogszabály külön nevesíti, hogy az NKFH szakmai irányító tevékenysége keretében értekezleteket és képzéseket szervez, szakmai munkacsoportokat működtet, a kormányhivatalok ellenőrzései és szakmai tevékenysége során kötelezően alkalmazandó szakmai eljárásrendeket, útmutatókat, ellenőrzési és mintavételi terveket ad ki.
Azaz elmondható, hogy a klasszikus fogyasztóvédelmet sikerült visszaállítani egy olyan helyzetbe, amely alapul szolgálhat a jövőben ahhoz, hogy a magyarországi fogyasztók védelme egységesebb és eredményesebb legyen, mint, ahogy volt sok-sok évvel ezelőtt. Hiszen tény, hogy lényegében 2016-2023 között a fogyasztóvédelem tönkretétele történt, zajlott Magyarországon.
Szükségesnek tartjuk a fogyasztóvédelem más szereplői munkájának rövid értékelését is, mivel egyértelműen látszik az online vásárlások területén, hogy a jelenlegi szabályozás nem megfelelő. Ezt többször jeleztük az érintettek felé. A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, mely szervnek jelentős feladatot határozott meg a jogalkotó, például a csomagküldő vállalkozások ellenőrzésében, a fogyasztók visszajelzései alapján nem megfelelően és hatékonyan látják el a fogyasztók védelmét. Ezért feltétlenül indokoltnak tartjuk az említett hatóság jogosítványainak átcsoportosítását a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, amennyiben a jövőben megmarad a jelenlegi hatósági szervezeti rendszer.
Gyors, hatékony reagálásra van szükség a fogyasztók érdekében minden egyes területen. Hasonlóan problémákat láttunk és látunk a közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatban a fogyasztók jelzései alapján, egyrészt a szolgáltatók, másrészt pedig az ezt felügyelő hatóság sem végzi úgy a munkáját, ahogy azt a fogyasztók elvárnák. Hiányzik sok esetben a szakmaiság és a gyorsaság, lényegében a fogyasztók védelme.
Joggal vetődik fel egy teljesen önálló fogyasztóvédelmi csúcs szervezet felállításának kérdése, kialakítása, azonban annak részleteinek bemutatása már végképp nem lehet jelen dokumentum része.
Mindezeket azért tartjuk szükségesnek leírni, mert ezek közvetetten visszaköszönnek a fogyasztók panaszaiban, amelyekkel az elmúlt évben – és 2026. első negyedévében is – találkoztunk, találkozhattunk.
Az általános beszámolóban feltétlenül érinteni kell az új jogszabályi környezet alapján létrejött regionális békéltető testületek tevékenységét is. Határozottan elleneztük – és ezt bizonyítja az elmúlt két év tapasztalata is -, hogy helytelen volt a kereskedelmi és iparkamarákhoz telepíteni a békéltető testületeket. (Korábban is ott voltak., de teljesen függetlenül működtek, melyet a jogszabály garantált. Az új jogszabály ezt teljesen megváltoztatta, a testületeket az érintett területi kamarák működtetik. Illetve egy sor, más lényeges változás is történt negatív irányban, ami hatással volt a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetekre, azonban jelen anyagnak szintén nem lehet feladata ennek bemutatása.)
A testületeket nem, vagy alig ismerik a fogyasztók, annak ellenére, hogy a kommunikáció a kereskedelmi és iparkamara részéről arra irányul (MKIK beszámoló a békéltető testületek működéséről 2025), hogy növekszik a testületekhez forduló fogyasztói panaszok száma: ez nem valós állítás, hiszen már 2018-ban is sokkal nagyobb számban fordultak a fogyasztók a testületekhez, mint 2025-ben, de közben eltelt 7 év, és a fogyasztói panaszok száma nem emelkedett, sőt csökkent. (Az persze igaz lehet, hogy a 2024-hez képest 2025-ben növekedés történt 704 fogyasztó üggyel országosan, de még mindig csak 11.754 ügy került összesen a testületek elé 2025-ben, míg 2018-ban 12.981)
Ennek egyedüli oka az, hogy alig tett meg a kereskedelmi és iparkamara, és a testületek sem voltak abban élen járóak, hogy népszerűsítsék ezen alternatív vitarendezési fórumot. Ráadásul a regionalitás kialakítása sem a fogyasztók érdekeit szolgálta.
Azaz egyértelműen megállapítható, hogy nem lett ismertebb a fogyasztók előtt a békéltető testületek munkája, sőt a fogyasztói megkeresésekből azt is látjuk, hogy egyes békéltető testületeket nem is tudják elérni a fogyasztók. Sajnos találkozunk szakmaiatlan döntésekkel is. Természetesen ezt aligha fogják elismerni békéltető testületek, ugyanakkor a problémát már jeleztük az Igazságügyi Minisztériumnak és a Nemzetgazdasági Minisztériumnak is, hiszen határozott véleményünk, hogy a fogyasztóvédelmi törvényben meghatározott szabályok nem megfelelőek. Ehhez, ha még hozzá tesszük, hogy a jogalkotó úgy döntött, hogy a KKV-k is igénybe vehetik a testületi eljárást, a probléma, ha nem lesz a szőnyeg alá söpörve, hatványozottabban fog jelentkezni. Sürgős, azonnali lépésekre van szükség.
A másik lényeges kérdés pedig a következő: 250.000-Ft értékig a testületek kötelező döntést hoznak, azaz lényegében bíróságként funkcionálnak. De a mögöttes szabályok elégtelenek annak érdekében, hogy valóban ellássanak bírósági döntésekkel azonos feladatokat a kereskedelmi és iparkamarák által működtetett, attól is függő békéltető testületek.
Határozott véleményünk az, hogy újra kell gondolni a békéltető testületek jelenlegi struktúráját, azonnali jogszabály módosításra van szükség, azzal az alapvetéssel, hogy a területi kamaráktól a békéltető testületeket el kell venni (vagy a függetlenségüket biztosítani), vagy integrálni kell a közigazgatásba vagy önálló jogintézményt kell bevezetni, egy országos békéltető testület felállításával, párhuzamosan visszatérve a vármegyei rendszerhez a fogyasztói elérhetőség miatt.
Arról nem is beszélve, hogy a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek jogkörét is vissza kell állítani a békéltető testületeket érintően, összhangban az európai uniós rendelkezésekkel. A békéltető testületek életét ugyanis gyökeresen megváltoztató jogi szabályozás 2019-ben az uniós szabályozással ellentétesen született meg, ami a fogyasztóvédelmi társadalmi szerveztek kivégzésével volt egyenlő. Szerencsére 2024-ben, illetve az előző év második felében a jogalkotó felismerte, hogy ezen változtatni kell, de a kamarai függőséget nem akarta vagy tudta megváltoztatni, a változtatás többi része is csak részleges volt. Ekkor történt a regionalitás létrehozása, de hamar kiderült, hogy ez sem volt jó döntés, a szakmaiság kérdéséről nem is beszélve.
A fogyasztók nem bíznak a függetlenségben akkor, amikor egy olyan szerv dönt az ügyeikről, akik a vállalkozásokért vannak. Korábban – 2020 előtt – a fogyasztóvédelmi törvény ezt tudta biztosítani, a törvény módosítása ugyanakkor ezt nyíltan megszüntette. Hasonlóan a fogyasztói jelzések alapján, ahogy jeleztük is egyes testületek elérhetetlenek, a döntések szakmaiatlanok, komolytalanok, az egységességről, a formáról már nem is beszélve.
A tavalyi évre vonatkozó értékelésünk is tartalmazta, hogy mivel 2024. szeptember 1-jétől a Kormány fogyasztóvédelemért felelős tagja a nemzetgazdasági miniszter, azzal, hogy a kereskedelem és a fogyasztóvédelem egyaránt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) felelősségi körébe tartozik, sok kérdést vet, vethet fel a jövőben -írtuk.
Lehet-e egyszerre a vállalkozások érdekeit is védeni a fogyasztói érdekekkel szemben, vagy akár fordítva. Tavaly azt láttuk, hogy fél év után lehet, de mára kimondhatjuk, hogy érződik a vállalkozások védelmének túlsúlya. Elég, ha rápillantunk az elmúlt időszakban meghozott jogszabályokra. Bár kétségtelen tény, hogy voltak olyan rendelkezések, melyek a fogyasztók érdekeinek védelmére is irányult, de sajnos nem került sor olyan jogszabályok megalkatosára, melyek az online vásárlások során a fogyasztók érdekeit jobban védhetné. Ezeket a javaslatokat leírtuk, azokat nem ismételjük.
Természtesen a fogyasztói tudatosságra is nagy szerep hárul. Ugyanakkor, ahogy jeleztük is az egyes fogyasztóvédelmi tárgyú törvényeknek a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatását és jogharmonizációt célzó módosításáról szóló előterjesztéssel kapcsolatban, hogy nem szerencsés a módosítás értelmében, hogy változik az a személyi kör, akik a békéltető testületek előtt eljárhatnak. Álláspontunk szerint a KKV szektor részvétele ebben a formában igen aggályos. Részletes indokolásunk a tárcánál megtalálható.
Külön örömünket fejeztük ki ugyanakkor, hogy2024. március 1-től közel tízszeresére emelkedett a fogyasztóvédelmi bírság kiszabható összege, és a módosításban is kivezetésre kerül felső plafon, így várhatóan ténylegesen is emelkedni fognak ezek az összegek. Kifejezetten hasznosnak gondoljuk a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény szigorítását.
A FEOSZ is sok olyan bejelentést kap, ahol a zöldállításokkal akarják megtéveszteni, becsapni a fogyasztókat, ezt mindenképpen jogszabályi szinten szigorúbban kell szabályozni.
Tény, hogy a tényleges fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek támogatása szinte lenullázódott 2016-2022 között, a fogyasztóvédelem tönkretétele zajlott 2015-2022 között, aminek egyik áldozata a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek lettek, függetlenül attól, hogy ebben előrelépés történt 2022 után. Azonban az azt megelőző évtized ámokfutását nagyon nehéz orvosolni. De nem megoldhatatlan. Elölről kell, kellett sajnos a fogyasztóvédelemben lényegében mindent kezdeni.
Javasoltuk és javasoljuk, hogy a befolyt fogyasztóvédelmi bírságok 30 %-a kerüljön a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetekhez. Korábban is volt erre gyakorlat, hiszen a fogyasztóvédelmi törvényben az alábbi szabályozás volt 2008.01.01 -2011.12.21. között. Ehhez kapcsolódóan a 336/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által kiszabott egyes bírságok felhasználásáról az alábbiak szerint rendelkezett:
„4. § (1) Az Fgytv. 48. §-ának (7) bekezdése szerinti, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek (a továbbiakban: társadalmi szervezetek) támogatására fordítandó összeg az Fgytv. 48. §-ának (3) és (4) bekezdésében meghatározott központi költségvetési bevételnek a tárgyévet megelőző második költségvetési évben befolyt legalább 30%-a.
(2) A támogatás pályázati úton történik a „Fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek támogatása” elnevezésű előirányzat terhére.”
A fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek támogatása határozott álláspontunk szerint jelenleg is igen csekély, azonban a bírságpénzek átcsoportosításával ez is orvosolható lenne. Párhuzamos javaslatunk pedig az volt, hogy a kereskedelmi és iparkamrák által a vállalkozásoktól beszedett évi 5.000 Ft egy részét is ugyanígy át lehet csoportosítani a fogyasztóvédelmi szervezetek részére, ezek a társadalmi szervezetek megfelelő módon tudják segíteni a fogyasztók mellett a vállalkozásokat is. Hiszen a vállalkozások a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek ügyfélszolgálatait egyre növekvő számban keresik.
A működéshez szükséges források folyamatos biztosítása pedig elengedhetetlen, jelenleg sajnos ez sem működik.
Fontos leszögeznünk: a Nemzetgazdasági Minisztérium korábban deklarálta, hogy elkötelezett a fogyasztóvédelem alapvető céljainak biztosítása, a fogyasztók online térben való fokozott védelme, a fogyasztói tudatosság erősítése, vagy éppen az elérhetőség biztosítása tekintetében, amelyek a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége is kiemelt céljai között is szerepelnek.
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége 25 éves tevékenysége során folyamatosan kiállt amellett, hogy vállalkozások nélkül nincs hatékony fogyasztóvédelem, és a tudatos, jogkövető, egyben fogyasztóbarát vállalkozások működése éppen annyira fontos a fogyasztói jogok érvényesítéséhez, mint a megfelelő jogszabályok megalkotása, vagy éppen a hatósági jogalkalmazás és a tudatos fogyasztói magatartás.
Ugyanakkor ahogy jeleztük is, a fogyasztói megkeresések sajnos azt bizonyítják, hogy az alternatív vitarendezési funkciót ellátó egyes békéltető testületek továbbra sem működnek megfelelően, azokat a panaszosok vagy egyáltalán nem ismerik, vagy rossz tapasztalattal rendelkeznek a testületek munkáját illetően, amellett, hogy a vállalkozói oldal is több kritikát fogalmaz meg a testületek működését illetően.
Az általunk korábban javasolt, majd ténylegesen is megvalósult ingyenes telefonos és elektronikus ügyfélszolgálat beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Ez a tendencia folytatódott 2025-ben is. A fogyasztói és a vállalkozói megkeresések állandóak, növekszik a vállalkozói érdeklődés is, annak ellenére, hogy csak fogyasztók részére került meghirdetésre a lehetőség. Természetesen szakértőink ezekben az esetekben is segítik a hozzánk forduló vállalkozásokat. A folyamatos elérhetőséget biztosítani, erősíteni kell a jövőben is.
Jelenleg az egyedüli érdekegyeztető fórum a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek, az állami és vállalkozói oldal részére a Fogyasztóvédelmi Tanács. Ugyanakkor a Fogyasztóvédelmi Tanács ülésére sajnos egyre ritkábban kerül sor.
Függetlenül attól, hogy a jogszabály változások eredményeként (1517/2025 (XI.28) Korm. határozat) a Tanács csak évente egyszer ül össze, határozott véleményünk, hogy minimum negyedévente sort kell erre keríteni, hiszen ez az egyedüli formális lehetőség a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek, hogy nemcsak megosszák a döntéshozókkal, az ágazati szereplőkkel tapasztalataikat is, hanem közös megoldás és születhessen számos olyan kérdésben, amely a fogyasztókat érinti.
Meg kell jegyeznünk azt is, hogy sajnálatosan sok jogszabályról a fogyasztók védelmét ellátó társadalmi szervezetek csak utólag értesülhetnek, az előkészítésbe nem vonják be őket!
Fontosnak tartjuk ugyanis minden egyes fogyasztót érintő kérdésnél, kérdéseknél, az egyeztetéseket, a párbeszédet. Ha ezek elmaradnak, akkor annak negatív következményeit már csak sajnálattal tudjuk megállapítani, szemben azzal és akkor, ha már egy normaszöveg tervezete során és előre kikéri a jogalkotó az érintett, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó szervezetek véleményét. Ahogy ezt rendre megteszi a vállalkozói érdekek képviseletét ellátó szervezetekkel, annak ellenére, hogy a fogyasztók minden esetben kiszolgáltatottabbak és sokkal nehezebb az érdekeiket védeni a vállalkozásokkal szemben.
A vállalkozók és az érdekvédelmi szervezeteik messze nagyobb lobbi és erőforrással rendelkeznek, mint a korábban teljesen háttérbe szorított fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek.
Az igaz, hogy vállalkozások nélkül nincs fogyasztóvédelem, de ez soha nem jelentheti azt, hogy a fogyasztóvédelmi szervezetek háttérbe szoruljanak. Ezek után meg kell állapítani, hogy sajnos sok esetben van példa arra is, hogy nemcsak a fogyasztók, hanem mi magunk is lehajtott fejjel vesszük tudomásul a fogyasztókat érintő döntéseket. A társadalmi vitára bocsátott egyeztetések ugyanis határozott véleményünk szerint, már ha tudomást szereznek a szervezetek a társadalmi vitára bocsátás tényéről és az érintett jogszabály tervezetről, a gyakorlatban azt jelentik, hogy a kocka már el lett vetve.
Különösen igaz ez a fogyasztókat érintő egyes ágazati szabályokat érintően.
Örömmel nyugtáztuk, hogy sor került a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság szervezésében az Ingatlanközvetítők Tevékenységét Vizsgáló Fogyasztóvédelmi Szakértői Munkacsoport alakuló ülésére 2025. július 16-án.
Több ilyen szakértői munkacsoportot kell felállítani, bevonva a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezeteket, hiszen a területek, problémák sokasodnak. Ezek az egyeztetések elengedhetetlenek, de nem szűk körben.
Fontos annak a közlése is, hogy a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége az elmúlt időszakban nemcsak a kiemelten támogatott tevékenységeket végezte, hanem azon felül is aktív, a fogyasztói érdekérvényesítés hatékonyságát és a fogyasztóvédelem erősítését célzó feladatokat is ellátott, mint például az Európai Unió Bizottságának fogyasztóvédelmi munkacsoportjában való részvétel is. A legutóbbi fontos momentum pedig a szövetség életében az volt, hogy tagjai lettünk a Magyar Eredetvédelmi Tanácsnak is.
Az ügyfélszolgálatunkra beérkező fogyasztói panaszok tapasztalatai alapján folytattuk korábban is aktív sajtóközleményeink kiadását. Az egyes hazai sajtótermékek kifejezetten igénylik közleményeinket és megszólalásainkat, hiszen tisztában vannak azzal, hogy fogyasztók rendkívül széles körét érintő és érdeklő problémákat és annak megoldási lehetőségeit tárjuk a közvélemény elé.
Rendszeresen vettünk, veszünk részt rádió-, televízió műsorokban, adtunk interjút online lapoknak. A legfontosabb fogyasztóvédelmi hírekről, információkról az érdeklődőket folyamatosan tájékoztattuk megújult honlapunkon és facebook oldalunkon.
Szükség van a jövőben ezek folytatására is, ahogy szükség van arra is, hogy a fogyasztóvédelmi hatóságok is folyamatosan jelen legyenek a médiában a közérthető, egyszerű tájékoztatás érdekében.
Végezetül arra is fel szeretnénk hívni a figyelmet, hogy több év elteltével egy nagyon sikeres és hatékony országos fogyasztóvédelmi konferenciát szervezett a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság, amelyre meghívást kaptak a fogyasztóvédelmi társadalmi szerveztek is. Több ilyen konferencia megtartására indokolt, más fontos szereplők által is, és ezeken a konferenciákon a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezeteknek jelen kell lenniük. Ők képviselik a fogyasztókat, ők a fogyasztók hangjai.
Bízunk benne, hogy ebben az évben is folytatódik, de el is kezdődik a fogyasztóvédelem rendszerszintű átalakítása.
A szükséges jogszabályok meghozatalához pedig elengedhetetlen a közös gondolkodás, együttműködés, azzal, hogy a speciálisan koruktól függően kiszolgáltatott fogyasztók részére szóló tájékoztatásra, felvilágosításra a jövőben sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni.
Természtesen nem volt és lehetett célunk, hogy a fogyasztóvédelem minden egyes területét röviden górcső alá vegyük, hiszen az olvasónak rögtön feltűnhet, hogy teljesen hiányzik például az élelmiszerbiztonságra vagy akár a pénzügyi fogyasztóvédelemre történő bármilyen konkrét megjegyzés. Ennek oka kizárólag az volt, hogy mindenre nem lehetett, akartunk kitérni, még akkor sem, ha ezek a területek is nagyon fontos részei a fogyasztóvédelemnek, ettől függetlenül tény, hogy nem egyszerű kérdés kezelni az élelmiszer és a nem élelmiszer jellegű termékek fogyasztóvédelmét vagy akár egyes szolgáltatásokét.
Az elmúlt közel másfél év megmutatta viszont, hogy egy hatósági szervezetrendszer alatt is tud hatékony lenni a fogyasztók védelme az élelmiszerbiztonság területén is. Azonban ezen felül az már régóta ugyancsak nem kérdéses, hogy az osztott hatáskörök problémáját azonnal meg kell szüntetni.
Letisztult, világos és mindenre kiterjedő jogosítványokat kell adni az élelmiszerbiztonságért felelős hatóságnak, legyen az bármelyik hatóság.
A pénzügyi fogyasztóvédelem szintén egy nagyon fontos terület, amelyre nem tértünk ki, de azt le kell szögezni, hogy ennek fókuszában a fogyasztók, hitelfelvevők fokozottabb védelme, és tájékoztatása kell, hogy álljon a jövőben.
Bízunk benne, hogy a fogyasztók védelme minden szinten erősödik, a javasolt változtatásokhoz elengedhetetlenül szükséges jogszabályok meghozatala mellett.
Budapest, 2026. április 24.
Dr. Baranovszky György
ügyvezető elnök