A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ), a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács (GYSZT) és a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete (MÉKISZ) közösen fordult az Egészségügyi Minisztériumhoz annak érdekében, hogy megbízható alapanyagból, csak biztonságos étrend-kiegészítők kerüljenek forgalomba a fogyasztók biztonságának érdekében.
Mi volt a probléma hosszú évek óta?
Az étrend-kiegészítőket gyártó és forgalmazó piaci szereplőket számos jogszabály kötelezi arra, hogy kommunikációjuk és termékeik minősége ne veszélyeztesse a fogyasztók biztonságát. Tilos például étrend-kiegészítő termékeknek betegségmegelőző vagy gyógyító hatást tulajdonítani az Európai Parlament és Tanács 1169/2011/EU rendeletének értelmében. A 37/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet pedig meghatározza a termékkörben alkalmazható vitaminok és ásványi anyagok palettáját. Amennyiben ezen szabályozásokat egy gyártó vagy forgalmazó megsérti, egy esetleges piacfelügyeleti eljárás során a jogi kereteknek megfelelően tudnak az eljáró hatóságok fellépni a jogszerűtlen magatartással szemben.
Van azonban egy olyan terület, ahol a fogyasztók egészségét a megfelelő jogszabály hiányában a hatóságok csak korlátozottan tudják megvédeni és az önszabályozás is csak részleges eredményt tud elérni. Ez a terület az élelmiszerekben (beleértve az étrend-kiegészítőket is) alkalmazásra nem javasolt növények és egyéb élettani hatású anyagok listája (továbbiakban negatív lista), illetve ennek érvényre juttatása. Az Országos Népegészségügyi Intézet (ONI, korábban NNGYK) által működtetett Tudományos Tanácsadó Testület 2017 óta teszi közzé a negatív listát a tiltott, illetve korlátozással alkalmazható anyagokról a fogyasztók biztonságának érdekében.
A Testület céljai közé tartozik az élelmiszerekben (beleértve az étrend-kiegészítőket is) alkalmazásra nem javasolt növények listájának folyamatos felülvizsgálata, szükség szerinti bővítése, másrészt az élelmiszeripari vállalkozások által benyújtott kérelmek értékelése, melyek a listán lévő növények, növényi részek biztonságos felhasználhatóságát hivatottak igazolni.
A már említett lista („negatív lista”) tartalmazza mindazon növényi összetevőket és egyéb élettani hatású anyagokat, melyek az NNGYK és annak Tudományos Tanácsadó Testülete szerint közegészségügyi kockázatot hordoznak. Az NNGYK honlapjáról idézve – „A lista nem csupán figyelemfelkeltés, hanem szakmailag gondosan megalapozott útmutatás („soft law”), amely segíti a gyártókat/forgalmazókat/piacfelügyeleti hatóságokat/fogyasztókat a tájékozódásban.”
Azonban ez a negatív lista eddig jogi kötőerővel nem bírt, nem volt jogszabály, így alkalmazása nem volt biztosítható teljeskörűen. Bizonyos piaci szereplők ezen negatív listára, mint ajánlásra tekintettek, így termékeik gyártása során nem voltak figyelemmel a negatív listában feltüntetett tiltásokra, határértékekre, így a fogyasztókat is veszélyeztették.
Ezért szorgalmazta a három szervezet, hogy az ONI és annak Tudományos Tanácsadó Testülete által megállapított negatív lista „soft law” helyett jogszabályi előírássá váljon.
2026. október 29-én azonban megjelent a 323/2026. (X. 29.) Korm. rendelet az Országos Népegészségügyi Intézetről. A Korm.rendelet 14. §-a szerint:
„Az ONI az élelmiszerekben és az étrend-kiegészítőkben alkalmazni kívánt növényi anyagok és egyéb, táplálkozási és élettani hatással rendelkező anyagok közegészségügyi szempontból történő értékelése érdekében tudományos tanácsadó testületet működtet. A testület létrehozza és folyamatosan naprakészen tartja az élelmiszerekben – ideértve az étrend-kiegészítőket – nem vagy csak korlátozással alkalmazható növények és egyéb táplálkozási és élettani hatású anyagok listáját, amelyet az ONI a 13. § b) pontja szerinti feladata keretében a honlapján tesz közzé, és amely a forgalomba kerülő élelmiszerekre és étrend-kiegészítőkre kötelező érvényű.”
Ezáltal a célt sikerült elérni, 2026. november 1-től a “negatív lista” kötelezően alkalmazandó.