A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) az alábbi szakmai véleményt küldte a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló tervezethez.

Mindenekelőtt szükségesnek tartjuk rögzíteni, hogy a véleményezési eljárás körülményei jelentősen korlátozták a társadalmi egyeztetés hatékonyságát. A tervezet véleményezésére biztosított rendkívül rövid határidő nem tette lehetővé a civil fogyasztóvédelmi szervezetek számára a szabályozás részletes elemzését, valamint az érintett fogyasztói csoportok érdekeinek megfelelő, átfogó szakmai álláspont kialakítását.

A FEOSZ több évtizede működő országos fogyasztóvédelmi ernyőszervezetként rendszeresen részt vesz hazai és európai uniós fogyasztóvédelmi jogalkotási folyamatok véleményezésében, továbbá tagja több nemzetközi szakmai szervezetnek és munkacsoportnak. Meggyőződésünk, hogy az uniós fogyasztóvédelmi joganyag átültetése során különösen fontos a civil szervezetek érdemi bevonása, hiszen a szabályozás gyakorlati hatásai elsőként a fogyasztói panaszok és jogviták során jelentkeznek. Kérjük ezért a Minisztériumot, hogy a jövőben az uniós irányelvek átültetésével kapcsolatos jogszabálytervezetek esetében hosszabb véleményezési időszakot biztosítson, valamint a fogyasztóvédelmi civil szervezeteket már az előkészítési szakaszban vonja be a szakmai egyeztetésekbe.

A tervezet célkitűzéseivel és az (EU) 2024/825 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetésének szükségességével egyetértünk. Különösen üdvözlendőnek tartjuk azokat az új rendelkezéseket, amelyek a fogyasztók számára a termékek javíthatóságára, a szoftverfrissítések rendelkezésre állására, valamint a tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállásokra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségeket erősítik. Ezek az intézkedések hozzájárulhatnak a tudatosabb fogyasztói döntésekhez, a fenntartható fogyasztási minták erősítéséhez, valamint a termékek élettartamának növekedéséhez. A tervezet részletes vizsgálata során ugyanakkor több olyan problémát találtunk, amelyek álláspontunk szerint további pontosítást vagy kiegészítést indokolnak.

1. Fogalmi tisztázatlanságok és a gyártói adatok kezelése

Elsőként felhívjuk a figyelmet arra, hogy a módosítás előírja a vállalkozások számára a környezetbarát szállítási lehetőségekről történő tájékoztatást, azonban a jogszabálytervezet nem tartalmazza e fogalom meghatározását. Nem egyértelmű, hogy milyen szempontok alapján minősül egy szállítási mód környezetbarátnak, milyen objektív kritériumok alkalmazandók, illetve ki jogosult ennek megállapítására. A fogalom meghatározásának hiánya jogbizonytalanságot eredményezhet, és eltérő piaci gyakorlatok kialakulásához vezethet. Ennek érdekében indokoltnak tartjuk a fogalom jogszabályi szintű pontosítását, fogalom meghatározását.

Másodsorban megjegyezzük, hogy a tervezet több esetben a gyártó által rendelkezésre bocsátott információktól teszi függővé a vállalkozás tájékoztatási kötelezettségét. Ez vonatkozik különösen a tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállásra, a szoftverfrissítések időtartamára, valamint a javíthatósági információkra.

Bár ez az uniós szabályozás szerkezetéből következik, a gyakorlatban fennáll annak a veszélye, hogy a fogyasztók nem jutnak hozzá azokhoz az információkhoz, amelyek a tudatos vásárlási döntések meghozatalához szükségesek. Különösen problémás lehet ez olyan esetekben, amikor a gyártó ugyan rendelkezik az információval, de azt nem vagy nem megfelelő formában továbbítja az értékesítő részére. A FEOSZ ezért javasolja annak megfontolását, hogy amennyiben a gyártó nem bocsát rendelkezésre létező ilyen adatokat, a vállalkozás legyen köteles erre a tényre kifejezetten felhívni a fogyasztó figyelmét. Ez elősegítené az átláthatóságot és lehetővé tenné a fogyasztó számára annak felismerését, hogy a hiányzó információ nem a termék kedvező tulajdonságait, hanem az adatok rendelkezésre nem állását tükrözi.

Harmadrészt kiemelt figyelmet igényel a harmonizált tartóssági címke fogalmi pontosságának megteremtése. Az uniós szabályozási háttér egyértelműen rögzíti, hogy a harmonizált címke alkalmazása kizárólag olyan gyártói tartóssági kereskedelmi jótálláshoz kapcsolódhat, amely a fogyasztó számára külön díjmentes, az áru egészére kiterjed, az időtartama pedig meghaladja a két évet. Elengedhetetlen, hogy a hazai tervezet ezeket a szigorú konjunktív feltételeket közvetlenül és félreérthetetlenül rögzítse, elkerülve a nehezen követhető, közvetett hivatkozásokat. A homályos vagy hiányos megfogalmazás komoly kockázatot hordoz magában, mivel a gyakorlatban eltérő piaci értelmezésekhez, megalapozatlan tartóssági állításokhoz (zöldmosáshoz) és a fogyasztók megtévesztéséhez vezethet. Szakmailag indokolt és javasolt tehát, hogy a jogszabályi fogalom meghatározás kifejezett és nevesített módon tartalmazza a külön díj mentességére, a teljes körű lefedettségre, valamint a két éves időtartam meghaladására vonatkozó kötelező kritériumokat.

2. Ellenőrizhetőség és az információáramlás átláthatósága

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a tervezet nem tartalmaz rendelkezéseket a közölt tartóssági és javíthatósági információk ellenőrizhetőségére vonatkozóan. A fogyasztói bizalom erősítése érdekében célszerű lenne annak vizsgálata, hogy milyen módon biztosítható a közzétett adatok hitelessége és ellenőrizhetősége, különösen olyan esetekben, amikor a vállalkozás a gyártótól származó információkra támaszkodik.

A fogyasztóvédelmi célkitűzések csak akkor valósulhatnak meg, ha a fogyasztókhoz eljutó információk pontosak, naprakészek és ellenőrizhetőek. Álláspontunk szerint indokolt lenne olyan szabályozási vagy végrehajtási mechanizmus kialakítása, amely biztosítja a gyártók, importőrök és kereskedők közötti információáramlás átláthatóságát és nyomon követhetőségét. Ennek hiányában fennáll annak a veszélye, hogy a fogyasztók hiányos vagy elavult információk alapján hozzák meg döntéseiket.

3. Gyakorlati alkalmazhatóság és megjelenítés a digitális felületeken

Üdvözöljük a javíthatósági pontszám intézményének bevezetését, ugyanakkor megállapítjuk, hogy a tervezet nem tartalmaz részletszabályokat annak gyakorlati alkalmazására vonatkozóan. Nem egyértelmű például, hogy a pontszám milyen módon és milyen formában jelenik majd meg a fogyasztók számára, különösen online kereskedelmi felületeken. Tekintettel arra, hogy a javíthatósági pontszám a jövőben a fenntartható fogyasztói döntések egyik meghatározó információforrásává válhat, indokoltnak tartjuk a részletszabályok mielőbbi kidolgozását.

A FEOSZ különösen fontosnak tartja, hogy az újonnan bevezetett tartóssági és javíthatósági információk ne csupán formálisan jelenjenek meg, hanem azok ténylegesen összehasonlíthatóak és értelmezhetőek legyenek. A fogyasztói tapasztalatok azt mutatják, hogy a túlzott mennyiségű vagy technikai jellegű tájékoztatás nem feltétlenül segíti a tudatos döntéshozatalt. Ezért javasoljuk annak vizsgálatát, hogy a kötelező információk megjelenítése megfelel-e a közérthetőség, az áttekinthetőség és a fogyasztói érthetőség követelményeinek, különös tekintettel az online értékesítési felületekre és a mobiltelefonon történő vásárlásokra. Az elektronikus úton létrejövő szerződések esetében kiemelt jelentősége van annak a felületnek, amelyen a fogyasztó közvetlenül a fizetési kötelezettséggel járó megrendelés véglegesítését megelőzően tájékozódik. Ezen a ponton elengedhetetlen, hogy a szerződéskötés szempontjából lényeges információk egyértelműen, jól áttekinthető módon és könnyen értelmezhető formában jelenjenek meg. Célszerű olyan követelményeket meghatározni, amelyek előírják a kötelező tájékoztatások logikus és egységes megjelenítési sorrendjét. A szabályozásnak ki kell térnie arra is, hogy a felületek mobileszközökön és akadálymentesített környezetben egyaránt megfelelően használhatók és áttekinthetők legyenek.

4. Fogyasztói edukáció és tájékoztató intézkedések

A tervezet olyan új fogalmakat és tájékoztatási elemeket vezet be, mint a javíthatósági pontszám, a tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállás vagy a szoftverfrissítések biztosításának időtartama. Bár ezek a fogyasztók számára potenciálisan rendkívül hasznos információk, önmagukban nem garantálják a tudatos fogyasztói döntéshozatalt.

A FEOSZ fogyasztói tanácsadási és panaszkezelési tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a fogyasztók jelentős része jelenleg sem rendelkezik megfelelő ismeretekkel a jótállás, szavatosság, javítási jogok vagy digitális szolgáltatásokhoz kapcsolódó fogyasztói jogosultságok területén. Erre tekintettel fennáll annak a kockázata, hogy a fogyasztók tájékozottságának növelése nélkül az új szabályozás által biztosított többletinformációk nem eredményeznek érdemi változást a fogyasztói döntésekben, így a kitűzött fenntarthatósági célok csak korlátozott mértékben valósulnak meg.

Álláspontunk szerint a szabályozás célja csak akkor érhető el maradéktalanul, ha az új kötelező tájékoztatási elemek bevezetését megfelelő fogyasztói tájékoztató és edukációs intézkedések is kísérik. Ennek érdekében javasoljuk, hogy a Minisztérium a jogszabály hatálybalépését megelőzően vagy azzal egyidejűleg készítsen közérthető fogyasztói tájékoztató anyagokat a gyakorlati tapasztalattal bíró civil szervezetek bevonásával. Különösen fontosnak tartjuk annak bemutatását, hogy a javíthatósági pontszám milyen szempontokat vesz figyelembe, milyen skálán mozog, hogyan hasonlíthatók össze az egyes termékek, továbbá mit jelent a gyakorlatban a szoftverfrissítések biztosítása. Hasonlóképpen szükséges a tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállás és a jogszabályon alapuló kötelező jótállási, illetve kellékszavatossági jogok közötti különbségek közérthető ismertetése is.

5. Hatásvizsgálat és kötelező utólagos felülvizsgálat

A FEOSZ támogatja a fenntartható fogyasztás ösztönzését szolgáló célokat, ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy a jogszabály hatálybalépését követően a jogalkotó vizsgálja meg az új szabályok gyakorlati működését. Javasoljuk, hogy a bevezetést követő egy éven belül készüljön nyilvános értékelés arról, hogy a fogyasztók ténylegesen hozzájutnak-e a szükséges információkhoz, milyen mértékben ismerik és használják az új tájékoztatási elemeket, javult-e a termékek összehasonlíthatósága, valamint milyen jogalkalmazási problémák merültek fel a gyakorlatban.

A vizsgálatban kiemelten kell kezelni a kiszolgáltatott vagy sérülékeny fogyasztókat. A gyakorlati tapasztalatok tekintetében szükségesnek tartjuk a panaszkezeléssel és fogyasztói jogviták rendezésével foglalkozó civil szervezetek és Békéltető Testületek bevonását a felülvizsgálatba. Egy ilyen utó ellenőrzés lehetőséget teremtene arra, hogy a tapasztalatok alapján szükség esetén a szabályozás továbbfejleszthető legyen.

Összegzés

Összességében a FEOSZ támogatja a tervezet alapvető célkitűzéseit és az uniós joganyag átültetését, ugyanakkor a fent részletezett szakmai szempontok figyelembevételét elengedhetetlennek tartja annak érdekében, hogy a módosítás a fogyasztók számára tényleges előnyöket biztosítson, a vállalkozások számára pedig egyértelmű és kiszámítható jogi környezetet teremtsen.

Kérjük a Tisztelt Minisztériumot, hogy észrevételeinket a jogszabály véglegesítése során szíveskedjen megfontolni.