Újabb öt évre Dr. Baranovszky Györgyöt választották a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének ügyvezető elnökévé. A fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek szerepe és nélkülözhetetlensége vitathatatlan a fogyasztóvédelem működése és hatékonysága szempontjából, ahogyan a hazai fogyasztóvédelem másik két pillérének, a fogyasztóvédelmi hatóság (hatóságok) és a békéltető testületek nélkül sem lehetne hatékony és jól működő fogyasztóvédelemről beszélni Magyarországon. A fogyasztóvédelmi törvény egyértelműen meghatározza a feladatokat.

 A fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a bajba jutott vagy akár a tudatos fogyasztóknak is. A fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek ingyenes telefonos és e-mailes ügyfélszolgálata folyamatosan – még szombaton is – elérhető a fogyasztók számára, és egyértelmű tapasztalat, hogy a problémával szembesülő vásárlók élnek is a lehetőséggel: szinte megállás nélkül csörögnek munkatársaink telefonjai, ahol jogaikról és lehetőségeikről érdeklődnek a nem egyszer komoly anyagi bajba jutott fogyasztók.

Amellett, hogy a hatályos jogszabályokról és a fogyasztói jogokról tájékoztatjuk őket, a rendelkezésre álló lehetőségeikről is felvilágosítjuk az érdeklődőket, legyen szó békéltető testületi eljárásról, vagy akár – nem kizárólag fogyasztóvédelmi – hatósági eljárásról.

A fogyasztói tudatosság erősítésében is rendkívüli szerepet játszanak a fogyasztóvédelmi társadalmi egyesületek: az időseknek és fiataloknak szóló hagyományos és online kiadványok, az iskolai előadások, sajtóközlemények és a tavalyi évben akár a Fenntarthatósági Témahéten mutatott aktivitásunkkal is egyértelmű célunk, hogy felkészült és tudatos vásárlók vegyék igénybe a vállalkozások szolgáltatásait, szükséges esetben pedig tudják, milyen jogaik vannak, vagy hova fordulhatnak, ha problémájukat nem sikerült megoldaniuk a kereskedőkkel.

A FEOSZ az országban a társadalmi szervezetek közül az elsők között kapott az Igazságügyi Minisztériumtól a képviseleti keresetekre vonatkozóan feljogosított szervezeti státuszt, tekintettel arra, hogy az új jogszabályi változások átalakították a kollektív jogérvényesítési mechanizmust és szabályait is. Ennek értelmében Szövetségünk is jogosult arra, hogy bíróság előtt érvényesítse a fogyasztói jogokat, és kérje a bíróságtól a fogyasztókat érintő jogsértő magatartás megszüntetését, megtiltását, a jogsérelem orvoslását, kártérítést, kijavítást vagy akár árleszállítást is. 

A perek indításában korábban is élenjárt, hiszen a Szövetség által indított közérdekű keresetek sikere hozzájárult s hazai fogyasztóvédelem erősítéséhez.

A magyarországi fogyasztóvédelem három pillére közül a társadalmi szervezetek mellett rendkívül fontos szerep hárul a fogyasztóvédelmi hatóságokra és a békéltető testületekre.

A békéltető testületek alternatív vitarendezési fórumok. Amennyiben nem sikerül egy jogvitát békésen rendeznie a fogyasztónak a vállalkozással, akkor gyors, egyszerű és ingyenes eljárás keretében megpróbálnak a felek között egyezséget létrehozni, ennek hiányában pedig döntenek a vitás ügyben.

Fogyasztóvédelem nem létezhetne az állami fogyasztóvédelmi szereplők nélkül, hiszen feladataik, jogosítványaik hozzájárulnak egyrészt ahhoz, hogy a vállalkozások jogkövető magatartást tanúsítsanak, másrészt segítik is a fogyasztókat iránymutatásaikkal, döntéseikkel, és az ellenőrzéseik révén hozzájárulnak közvetetten a tudatos vállalkozói és fogyasztói magatartás kialakításához is.

Az Igazságügyi Minisztérium szakmai irányítása alatt álló, a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok járnak el a nem élelmiszer jellegű, úgynevezett klasszikus fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti jogszabálysértések esetén.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal – nevéből adódóan is – az élelmiszerbiztonságért felel, míg a Gazdasági Versenyhivatalnak – más területek mellett- a fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi magatartások esetén vannak hatáskörei, feltéve, hogy a jogsértés a versenyt érdemben befolyásolja. A Magyar Nemzeti Banknak a pénzügyi fogyasztóvédelemmel, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak a hírközlési jogokkal, míg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak a közüzemeket érintő fogyasztói jogokkal kapcsolatban vannak kiemelt feladatai és hatáskörei.

A hazai fogyasztóvédelmi intézményrendszer tehát rendkívül összetett. Ahhoz, hogy megfelelő védelemben részesüljenek a magyar fogyasztók, elengedhetetlen, hogy mindhárom pillér minden egyes szereplője megfelelően lássa el feladatát. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége – ahogy az elmúlt negyed évszázadban mindig – a maga részéről továbbra is minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy betöltse szerepét és rendeltetését a magyar fogyasztók érdekében.