A fogyasztóvédelmi törvény 2024. január 1-jén hatályba lépő módosításai jelentős mértékben átalakítják az alternatív vitarendezési funkciót ellátó békéltető testületek szervezeti és működési kereteit. Ezáltal a fogyasztók még nagyobb védelemben részesülnek, jogaik érvényesítése még erősebbé és hatékonyabbá válik Magyarországon. 

A továbbra is ingyenes és gyors eljárást lefolytató békéltető testületeket érintő legfontosabb változás, hogy a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) módosítása alapján abban az esetben is kötelezést tartalmazó határozatot hoz a testület, ha a fogyasztó kérelme megalapozott, és az ügytárgy értéke 200 ezer forint alatti.

Ennek jelentősége, hogy korábban csak akkor kerülhetett sor bírósági úton is végrehajtható határozat meghozatalára, ha a felek egyezséget kötöttek, a vállalkozás alávetési nyilatkozatot tett, vagy magára nézve a döntést kötelezőnek ismerte el. Utóbbi két eset meglehetősen ritka volt, így ha nem született egyezség, csak bírósági úton ki nem kényszeríthető ajánlást tehettek a békéltető testületek. A módosítással a fogyasztói jogok érvényesítésének hatékonysága is jelentősen nőni fog, hiszen ha a vállalkozás nem tesz eleget a kötelezésnek, bírósági úton a döntés kikényszeríthető, végrehajtható, azaz a bírósági ítéletekkel egyező erejű döntésről van szó. Fontos, hogy ezek a békéltető testületi döntések is megtámadhatóak bírósági úton, ha a döntés meghozatalára az eljárási szabályok megsértésével került sor, vagy a határozat tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. 

Az Igazságügyi Minisztérium által végrehajtott módosítás érinti ezen felül a békéltető testületek szervezeti felépítését is. 2024. január 1-jétől ugyanis régiós szinten működnek tovább az alternatív vitarendezési fórumok, ugyanakkor mindezzel nem csökken az ügyintézési helyek száma, sőt! A fogyasztók továbbra is kérhetnek ugyanis személyes meghallgatást a nem régióközpont vármegyeszékhelyeken, valamint a vármegyeszékhelynek nem minősülő megyei jogú városokban is. Ezáltal a korábbi 20 helyett immáron 27 helyen kerülhet sor békéltető testületi meghallgatás lefolytatására.

Mindez arra az esetkörre vonatkozik, amikor a felek személyesen vesznek részt a meghallgatáson. Főszabályként ugyanis az online meghallgatás intézményét vezeti be az Fgytv. módosítása, azaz a feleknek személyesen sem kell megjelenniük az egyeztetésen, amely jelentős idő, energia és költségkímélést jelent számukra. Természetesen, ha a fogyasztó szeretné, mert esetleg nincs lehetősége online úton részt venni az eljárásban, vagy ahhoz nem ért, akkor kezdeményezheti személyes meghallgatás lebonyolítását is.

A vállalkozások számára kedvező változás, hogy együttműködési kötelezettségük – a válaszirat megküldési kötelezettség mellett – legalább az online meghallgatáson történő részvételre terjed ki. Mindez azt jelenti, ha online meghallgatásra kerül sor, akkor köteles a vállalkozás is döntésre jogosult képviselője útján részt venni online módon a meghallgatáson. Ha azonban a fogyasztó személyes meghallgatást kezdeményez, a vállalkozás dönthet arról, hogy online vagy személyesen vesz részt a meghallgatáson.

További jelentős, ugyancsak a vállalkozások érdekeit is védő módosítás, hogy hasonlóan a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalokhoz, az Igazságügyi Minisztérium szakmai irányítói feladatokat lát el a békéltető testületek felett, ezáltal is elősegítve az egységes jogalkalmazás biztosítását.

A fogyasztókat közvetlenül nem, de a békéltető testületek működésének szakmaiságát közvetlenül érinti az a módosítás, amely kötelező képzést és alapvizsgát ír elő a békéltető testületi elnökök és tagok számára megbízatásuktól számított egy éven belül. A képzés és a vizsga célja a békéltető testületek egységes joggyakorlatának kialakítása a szakmai irányító minisztérium iránymutatása alapján, továbbá az, hogy a vizsgázók bemutassák a békéltető testületi tagi és elnöki feladatkör ellátásához szükséges elméleti ismereteiket, gyakorlati szaktudásukat és jogalkalmazási készségeiket.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége tagszervezetei révén a békéltető testületek 1999. évi megalakításától kezdődően aktív szerepet játszott a testületek működésében, ismertségük növelésében. Határozott véleményünk, hogy a 2024. január 1-jétől hatályos módosítások révén a békéltető testületek ereje és ismertsége nőni fog, amely elősegíti mind a fogyasztói jogok érvényesítését, mind az egységes jogalkalmazás biztosítását, ezáltal pedig a magyar fogyasztóvédelem erősítését.