„Kiterjesztett, fizetett garancia esetén plusz összeget kell fizetnem ahhoz, hogy a hibás hangfalam helyett más, hibátlan árut kapjak?” Mivel az eset amellett, hogy bosszantó, még rendkívül tanulságos is összefoglaltuk mit lehet tenni hasonló esetekben, és hova fordulhatunk panaszunkkal, ha a vállalkozás nem hajlandó a jogszabályok és a saját maga által támasztott feltételek szerint eljárni.
Az egyik legnagyobb, immáron budapesti székhellyel rendelkező online webáruház úgynevezett kiterjesztett garanciával hirdeti termékeit megvásárlásra. A kiterjesztett garancia olyan termékekre vehető igénybe, amelyeknél a jogszabályi jótállási idő 1, 2 vagy 3 év. A szolgáltatás természetesen nem ingyenes, azért a fogyasztónak fizetnie kell, viszont – alapesetben – nagyobb védelmet nyújt a fogyasztónak hibás termék esetében. Hogy miért csak alapesetben, arra az egyesülethez érkezett panasz tökéletesen rávilágít.
A fogyasztó 100. 000 Ft. érték alatti bluetoothos hangszórót vásárolt, amelynek jogszabály alapján egy év a jótállási ideje. Ennek oka, hogy 2021. január 1-jétől bevezetésre került az ártól függő, úgynevezett sávos jótállás. A vonatkozó kormányrendeletben felsorolt termékek 10 ezertől 100 ezer forintig 1 év, 100 ezer forint felett, 250 ezer forintig 2 év, míg 250 ezer forint felett 3 év jótállással bírnak. A jótállás lényege pedig, hogy amennyiben ezen időszak (tehát az 1, 2 vagy 3 év alatt) meghibásodik a termék, akkor az eladó köteles helyt állni a termék hibájáért. E helytállási kötelezettség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba a termék eladása után keletkezett – magyarul azt a fogyasztó okozta.
A kormányrendelet, tehát jogszabályon alapuló jótállás felett a kereskedő vállalhat további időszakra önkéntes jótállást, vagy lehetővé teheti, hogy a vásárló kiterjesztett jótállást, garanciát vásároljon. Ebben az esetben pedig a kiterjesztett garanciára ugyanazon szabályok érvényesek, mint a jogi normán alapuló jótállásra, hacsak nem biztosít más, adott esetében még kedvezőbb feltételeket a cég – mint a későbbiekben láthatjuk, esetünkben még ez is megvalósult. A kormányrendelet alapján hibás teljesítés esetén legfeljebb 30 napon belüli javítás, ha erre nincs mód, akkor további 8 napon belül csere, ha erre sincs lehetőség, akkor a vételár visszatérítése következik.
Esetünkben az 1 éves jótállási időn túl további 1 évre vásárolt kiterjesztett garanciát a fogyasztó. Azonban a kötelező jótállási idő leteltét követően, de még a kiterjesztett garancia idején belül történő meghibásodás kezelése kapcsán több probléma is felmerült a vállalkozás magatartásával összefüggésben. Mindenekelőtt közel 60 napig nem történt semmi, ami a jogszabályban rögzített 30 napot éppen kétszer annyi idővel haladja meg. De még a 60 nap elteltével sem került sor a probléma megnyugtató rendezésére, a vállalkozás ugyanis közölte, hogy a hibás termék helyett egy magasabb árkategóriájú terméket kaphat a fogyasztó, feltéve, ha az árkülönbözetet megtéríti. No, itt bukott végképp a vállalkozás érvrendszere és magatartása.
Ráadásul, a jogszabályi előírásokon felül a vállalkozás honlapján megtalálható szabályai is egyértelműen, még inkább fogyasztóbarát módon rögzítik a helyzetet: kiterjesztett garanciával biztosított termék ugyanis ez alapján 10 munkanapon belül javításra kerül a szervizbe érkezést követően. A szervizelés időtartama attól a pillanattól számítandó, amikor a terméket a vállalkozás által kijelölt szervizegység átveszi. Ismétlésként, nemhogy 10 munkanapon belül, de 60 napon belül sem került sor a javításra.
A vállalkozás a honlapján arról is tájékoztatja a vevőket, hogy ha a termék nem javítható a fent említett időn belül, úgy a termék olyan új termékre cserélendő, amely az eredeti termékkel azonos vagy ahhoz hasonló, annak funkcióját, tulajdonságait valamint teljesítményét illetően. Erre sem került sor, 60 napon belül sem, nemhogy 10 munkanapon belül.
A webáruház az oldalán arra is felhívja a figyelmet, hogy a technológiai fejlődést figyelembe véve, a cseretermék ára az eredeti termékénél alacsonyabb is lehet. Ha pedig csere nem lehetséges, úgy a fogyasztónak visszajár a termék vételára, azaz a vásárlást igazoló bizonylaton vagy /számlán feltüntetett összeg.
Mindezek alapján egyértelműnek tűnik a helyzet: mivel se javításra, se cserére nem került sor meghatározott időn belül, ezért a vásárlónak visszajár a teljes vételár. Ha erre nem kerül sor, javasoljuk a békéltető testülethez fordulást, amely ingyenes, gyors és egyszerű szabályok mentén igyekszik egyezséget létrehozni a fogyasztó és a vállalkozás között. Álljunk ki jogainkért, ne féljünk fellépni a jogszabálysértő vállalkozói gyakorlattal szemben!
0 hozzászólás