Idén január végén hívta fel a figyelmet a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a XVIII. kerületi önkormányzat által kivetett légiutasadóra. Kértük a hatóságok eljárását is az ügyben.

Budapest Főváros Kormányhivatala a Kúriához fordult, és az önkormányzati rendelet kifogásolt rendelkezéseinek felülvizsgálatát és megsemmisítését, valamint azonnali jogvédelem keretében a rendelet alkalmazásának ideiglenes tilalmát kérte a Kúriától. A Kúria először azonnali jogvédelem keretében megtiltotta a XVIII. kerületi önkormányzat által kivetett légiutas-adó alkalmazását, majd a megállapította, hogy a légiutas adóról rendelkező jogszabály 11–18. §-ai más jogszabályba ütköznek, ezért e rendelkezéseket 2023. január 1. napjára visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.      

A XVIII. kerületi önkormányzat tavaly októberben döntött arról, hogy ez év január 1-jével új települési adót vezet be, ennek értelmében minden, 18 évesnél nem fiatalabb, nem kerületi
lakosnak, aki magánszemélyként és nem cég által utazik, ezer forintot kell fizetnie légi utazásonként. A légiutas-adót a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet és a személyszállítást végző légifuvarozó együtt szedi be.

A kormányhivatal beadványa szerint a jogszabály nem rendez olyan alapvető kérdéseket, mint az adófizetési kötelezettség módja, esedékessége vagy a vállalkozói tevékenység keretében történő utazás adómentességi okként történő igazolásnak módja. Ez jogbizonytalanságot eredményezne. Kevés lenne a felkészülési idő. Ráadásul a szabályozás szerint nemcsak az induló, hanem az érkező, a tranzit, és a transzfer utazás is adóköteles, noha az adóbeszedés egyik kötelezettje, a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet az utóbbi három esetben egyáltalán nem kerül kapcsolatba az adóalannyal, vagyis az utassal. Nem tudhatja például, hogy ki a XVIII. kerületi lakos. Mindez alkalmazhatatlanná teszi a rendeletet.

A Kúria közleménye szerint az ideiglenes alkalmazási tilalomra azért volt szükség, mert: az adó tárgyát képező légi utazási tevékenység folyamatos, annak következményeként számos magánszemély adóalanyt érint a január 1-től bevezetett adófizetési kötelezettség. Ezzel együtt fennáll az adófizetésre és az adó beszedésére kötelezettek önkéntes jogkövetésének – a szabályozás végrehajthatóságának kifejtett hiányosságain alapuló – elnehezülése. A bíróság szerint a hatályos szabályozás alkalmazásából fakadó jogkövetkezmények utólagos helyreállítása nem vagy csak aránytalan nehézségek árán lehetséges, annak elkerüléséhez jelentős közérdek fűződik, figyelemmel az érintett jogalanyok kiemelkedő számára is.

A végleges döntés szerint: A megsemmisített rendelkezések a jogbiztonság részét képező normavilágosság követelményét több szempontból sértő adójogi szabályozást tartalmaztak.

A több önkormányzat illetékességi területéhez tartozó repülőtér esetében a rendelet nem határozta meg, hogy az adóalany adókötelezettséget keletkeztető utazása (érkezése, indulása, transzferje, tranzitja) hol tekintendő végrehajtottnak. Emellett az adófizetési kötelezettség teljesítésének módját, esedékességét, az adómentesség igazolásának módját, a beszedett adó és az adómentességi jogcímek nyilvántartásának és bizonylatolásának szabályait, valamint az adó külföldi pénznemben történő megállapításnak szabályait nélkülöző önkormányzati rendelettel az adóalanyok és az adó beszedésre kötelezettek körében jogbizonytalanságot eredményezett.