A gépjárműhasználók körében nem ismeretlen fogalom a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, vagy röviden kgfb, de a jogi kacifántos szövegekben még így is sokszor el lehet veszni. Ennek segítésére jelen írásunkban az alapvető szabályokról kívánunk egy rövid áttekintést nyújtani.

 Kinek és mikor kell megkötnie a biztosítási szerződést?

Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani, azaz a gépjárművek üzemben tartóit biztosítási kötelezettség terheli. Fontos kitétel, hogy ha a gépjárműnek a bejegyzett tulajdonosa mellett üzemben tartója is van, akkor a biztosítási kötelezettség az üzemben tartót terheli.

A biztosítási kötelezettség a gépjármű forgalomba helyezésétől a gépjármű forgalomból történő kivonásáig áll fenn.

A gépjármű tulajdonjogának átszállása esetén (pl. adásvétele vagy ajándékozása) az új üzembentartó (tulajdonos) a tulajdonjog átszállását követően, a tulajdonos változásának napjától köteles a kötelező felelősségbiztosítást haladéktalanul megkötni.

Az üzemben tartó halála esetén – amennyiben nem marad a gépjárműnek tulajdonosa – a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig hatályban tartható, ha a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja. Ha a hatályban történő fenntartásra az itt írtak szerint nem kerül sor, akkor a biztosítási kötelezettség a gépjármű új üzemben tartóját a hagyatéki eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését követő naptól terheli.

A biztosítási szerződés megszűnése

A biztosítási szerződés határozatlan időtartama jön létre, azt az éves biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), legalább 30 nappal megelőzően írásban lehet felmondani. A felmondást viszont úgy kell megküldeni a biztosító részére, hogy az még a határidő előtt megérkezzen hozzá, különben a biztosítás további egy évre meghosszabbodik.

A biztosítási időszakon belül – törvényben meghatározott eseteken túl – a szerződés csak a felek közös megegyezésével szüntethető meg. Vagyis a biztosítási időszak alatt az adott gépjárműre az üzemben tartó más biztosítóval nem köthet szerződést, az így megkötött (rákötött) szerződés érvénytelen lesz!

A szerződés külön jognyilatkozat nélkül, érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivonásával, az üzemben tartó változása (pl. adásvétel) esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg.

A fentieken túl a biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt is megszűnhet, ha az esedékes biztosítási díj a biztosító erre történő figyelmeztetését is tartalmazó fizetési felszólítása ellenére a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridő alatt sem kerül megfizetésre.

 A fedezetlenségi díj

A fedezetlenségi díjat a gépjármű üzemben tartójának kell megfizetnie a biztosítási kötelezettség díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára, vagyis arra az időszakra, mikor a gépjármű nem rendelkezett kötelező felelősségbiztosítással.

A fedezetlenségi díj befizetése semmilyen szolgáltatásra nem jogosít, ez az utólagosan befizetett összeg a fedezetlenség, a biztosítatlanság szankciójának tekinthető, ami a biztosítási szerződés mielőbbi megkötésére hivatott ösztönözni az üzemben tartókat.