Nem közismert a fogyasztók körében sem, ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy felhívjuk mindenki figyelmét, hogy kihez, mikor és miért fordulhat, ha fogyasztóvédelmi problémája, panasza van és a vállalkozással nem sikerül rendezni a vitát. Különösen fontos ez a folyamatos leárazásokra, akciókra és a közelgő ünnepekre tekintettel is!

A fogyasztók még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy milyen ügyben kihez lehet fordulni, kitől várható érdemi segítség a hatályos jogszabályok figyelembevételével. Egy szót használnak ehhez: a fogyasztóvédelemhez fordulnak. De kik ők valójában, milyen szervezetekről, állami szereplőkről lehet beszélni?

 Ráadásul sokan azzal sincsenek tisztában, hogy Magyarországnak van egy, az Innovációs és Technológiai Minisztérium által elfogadott fogyasztóvédelmi szakmapolitikai program, amely kijelölte a fogyasztóvédelem legfontosabb céljait, mind rövid, mint hosszútávra. 

A szakmapolitikai program tartalmazza a fogyasztóvédelem alapjainak meghatározását, célját, a fogyasztóvédelmi hatóság, azaz a fogyasztóvédelmi feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek és békéltető testületek által ellátott fogyasztóvédelmi feladatokhoz kapcsolódó helyzetértékelését.

A szakmapolitikai program az élelmiszer termékek és pénzügyi szolgáltatások kivételével a fogyasztóvédelem (úgynevezett non-food termékek és szolgáltatások) teljes körét öleli fel- hangsúlyozza az ITM.

De a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Nemzeti Bank, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal is rendelkezik külön fogyasztókat érintő programmal, azaz az ITM-en kívül rengeteg szereplő lát el nagyon fontos feladatokat a fogyasztók védelmében.

Ebből is jól látható, hogy a fogyasztóvédelem hatósági oldalról is nagyon sok tényezős. Ugyanakkor a klasszikus általános fogyasztóvédelmi hatóság irányítását jelenleg az Innovációs és Technológiai Minisztérium látja el a kormányhivatalok segítségével, miután megszüntetésre került a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság.

A fogyasztóvédelem feladatait rögzítő szakpolitikai program irányai, alapelvei hosszútávra 5-10 évre, a végrehajtást célzó feladatok rövid- és középtávra, 1-3 évre szólnak.

Öt, jól körülhatárolt stratégiai cél került meghatározásra:

1. átlátható, kiszámítható, a fogyasztói jogok érvényesülését biztosító, intézményi és szabályozási környezet kialakítása;
2. a fogyasztóvédelmi ellenőrzések hatékonyságának erősítése, eredményesebb fellépés a fogyasztás és biztonság szempontjából kiemelt területeken;
3. a fogyasztók és vállalkozások segítése, támogatása, a tudatosság szintjének erősítése;
4. a digitális világ kihívásainak való magas szintű megfelelés az új technológiák és trendek jelentette fogyasztóvédelmi kihívások elemzése és a digitális kor újszerű, sok esetben még szabályozatlan területein a fogyasztók biztonságát garantáló fellépés folytán;
5. a fogyasztóvédelem eszközrendszerének digitalizálása, az innovatív, XXI. századi közigazgatási működés feltételeinek megteremtése

A fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalokhoz az utóbbi évek során egyre csökkenő, ám így is évente tízezres számban érkezik megkeresés: míg 2017-ben 31 ezer, 2018-ban közel 33 ezer, 2019-ben közel 30 ezer, addig 2020-ban 25 ezer panasz érkezett a hatósághoz.

A leggyakrabban előforduló panaszok például 2020-ban az e-kereskedelemmel, továbbá a szavatossági és jótállási igények érvényesítésével voltak kapcsolatosak, melyek ugyanúgy megjelentek a békéltető testületi eljárásoknál is, hasonlóan a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek előtt is.

A fogyasztóvédelmi hatóságoknak nincs jogkörük eljárni a konkrét fogyasztói vitás ügyekben, fő feladatuk a piac ellenőrzése, szabályozása és szükség esetén bírságolás.

Az ITM által készített grafika jól illusztrálja a békéltető testületek előtti ügyek számát (a Pénzügyi Békéltető Testület adatainak kivételével), a működésükre fordított összegeket, és a hatékonyság elemzéséhez is jó célt szolgál az a táblázat is, mely összefoglalja a döntések típusait.

Nem véletlen, hogy hangsúlyos szerep hárul a békéltető testületekre, hiszen a fogyasztók amennyiben konkrét igényt szeretnének a vállalkozással szemben érvényesíteni, azaz a vita pénzről, annak visszafizetéséről szól, akkor a bíróságok mellett az ingyenesen eljáró békéltető testületek tudnak segíteni. Ezeket a megyei, fővárosi kereskedelmi és iparkamarák működtetik.

A pénzügyi, banki ügyekkel a Magyar Nemzeti Bank keretein belül Budapesten működő Pénzügyi Békéltető Testület jár el. Elé azok a fogyasztói panaszok kerülnek összefoglalóan, amelyek, banki, pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos vitákból, méltányossági kérelmekből erednek. 2020-ban közel 3700 ügy került a testület elé.

A békéltető testületek, mint alternatív vitarendezési fórumok előtti ügyekből és a számokból is az következik, hogy segítik a fogyasztókat, ezért nagyon fontos, hogy merjék felkeresni a testületeket az érintettek, egyrészt eljárásuk ingyenes, másrészt ha lehetőség van egyezséget hoznak létre a felek között.

 Sok fogyasztó nem tudja, hogy létezik Magyarországon az ITM keretén belül működő Európai Fogyasztói Központ. Határon átnyúló fogyasztói panaszok kezelésében tud segítséget nyújtani.

 Mindezekre tekintettel ezért tartja rendkívül fontosnak a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége, hogy minden esetben, függetlenül attól, hogy milyen fogyasztóvédelmi problémája van a fogyasztónak segítsen, és ne érezze úgy a fogyasztó, hogy magára maradt: tudatosfogyasztovedelem@gmail.com címre várunk minden bejelentést!