Az utóbbi időben sorra épülnek az új lakások, egyre több fiatal fogyasztó vásárolja hitelre, a kedvezményes lakástámogatások igénybevételével első otthonát. A vállalkozások sokszor az aláírt szerződésben foglalt átadási határidőket sem tudják tartani és joggal vetődik fel a kérdés, hogy vajon a vállalt műszaki feltételekkel vajon hibátlanul teljesítenek-e. Ez utóbbi akár, már az ingatlanba történő beköltözést követően gyorsan kiderülhet, de számos – rejtett – hibával csak később szembesülhetnek a vevők.

Kiszolgáltatott helyzetükön sokszor az sem tud változtatni, hogy a vállalkozások is igyekeznek minden tőlük telhetőt megtenni a hibátlan teljesítésért, de a minőségi szakmai munka hiánya a későbbiekben a fogyasztók pénztárcáját érinti.

Ezért nagyon fontos, hogy tisztában legyenek az új lakások vásárlói a legfontosabb lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállási tudnivalókkal. A FEOSZ ezért elindít egy olyan új – természetesen – ingyenes szolgáltatást, melynek célja, hogyha a fogyasztónak új lakás vásárlása során a jótállással kapcsolatban kétsége merül fel, szakembereink a tudatosfogyasztovedelem@gmail.com e-mail címre elküldött levél alapján segítséget nyújtanak a jótállással kapcsolatos tudnivalókról, teendőkről. 

A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról rendelkező 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet alapján a jótállási kötelezettség kiterjed az újonnan épített lakásoknak és lakóépületeknek az 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott épületszerkezeteire, az 1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott lakás- és épület berendezések beépítésére, illetve beszerelésére, valamint az e lakóépületeknek a 2. számú mellékletben meghatározott, a lakásokat kiszolgáló helyiségeire és részeire.

A jótállási kötelezettség kiterjed az 1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott lakás- és épület berendezésekre is, amennyiben azok a lakás alkotórészének minősülnek.

A jótállási kötelezettség kiterjed az újonnan épített lakásoknak, lakóépületeknek, közhasználatú építményeknek a 3. és 4. mellékletben meghatározott épületszerkezeteire és az azok létrehozásánál felhasznált egyes termékeire és anyagaira.

 A jótállási kötelezettség a kivitelezési szerződés alapján az építési, szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt, azaz a vállalkozót terheli. A vállalkozó a megrendelőre nézve kedvezőbb jótállási feltételeket vállalhat.

A jótállás időtartama a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított

a) három év az 1. és 2. mellékletben,

b) öt év a 3. mellékletben,

c) tíz év a 4. mellékletben

meghatározottakra. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.

A jótállási jogokat a lakás tulajdonosa, a lakás vagy építmény tulajdonba adásáig a megrendelő (a továbbiakban együtt: jogosult) a vállalkozóval vagy az általa javításra kijelölt személlyel, illetve szervezettel szemben érvényesítheti.

A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető.

A vállalkozó a jótállási jegyet lakásonként külön-külön köteles kiállítani, és azt a műszaki átadás-átvételi eljárás során a jogosultnak átadni.

 A jótállási jegynek tartalmaznia kell

1. a jótállás körébe tartozó lakás, a lakást kiszolgáló helyiségek és épületrészek, valamint épületszerkezetek és berendezések meghatározását,
2. a jogosultat a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét és feltételeit,
3. a vállalkozó és az általa a javításra kijelölt szervezet nevét és címét,
4. a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontját.

 A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a jogosult jogszabályból eredő jogait nem érinti. A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a jogosult részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.

A vállalkozó a bejelentett jótállási igény alapján tizenöt napon belül köteles a hibát megvizsgálni és a jogosult igényéről nyilatkozni.

A javítást, a cserét, a munka újbóli elvégzését úgy kell teljesíteni, hogy az lehetőség szerint a lakóépület, illetőleg a lakás használatát ne akadályozza.