Oldal kiválasztása

Átgondolatlan szabályozás a használati és kezelési útmutatókat illetően

2021. 02. 3. | Hírek

2021. július 16-tól – a kereskedők nem fognak ennek örülni
Megint nem történt egyeztetés
Miért kell egy tollhoz is használati utasítás?
Mi is a használati és kezelési útmutató? Maradandó formában a fogyasztó vagy a felhasználó számára a gyártó által rendelkezésre bocsátott tájékoztatás a termék rendeltetésszerű és biztonságos használatának, felhasználásának, eltarthatóságának és kezelésének módjáról. A termékek piacfelügyeletéről szóló törvény legújabb módosítása alapján 2021. július 16-tól a gyártó a termékhez magyar nyelven köteles mellékelni a fogyasztók és más végfelhasználók számára a használati és kezelési útmutatót, valamint a biztonságot érintő figyelmeztetéseket. A használati és kezelési útmutatónak közérthetőnek és egyértelműnek kell lennie.
Eddig akkor kellett mellékelni használati és kezelési útmutatót, ha azt jogszabály előírta, és a jogszabály azt is meghatározta, hogy milyen formában, módon és tartalommal kell elkészülnie. (Például gyermekjátékok, műszaki cikkek esetében.)
A mostani módosítás a gyártó vonatkozásában minden egyes termék esetében kötelezővé teszi a magyar nyelven készülő használati és kezelési útmutatót, így akár egy toll, vagy gémkapocs esetében is kell ilyet készíteni és a fogyasztó részére átadni.
De mi történik akkor, ha ezt a gyártó elmulasztotta?
Akkor az importőr, meghatalmazott képviselő vagy a logisztikai szolgáltató köteles biztosítani, hogy a termékhez mellékelt használati és kezelési útmutató a fogyasztók és más végfelhasználók számára magyar nyelvű, közérthető és egyértelmű legyen, valamint tartalmazza mindazt az információt, amelyet a gyártó által csatolt idegen nyelvű használati és kezelési útmutató tartalmaz.
Végső kötelezettként pedig a forgalmazónak, azaz a kereskedőnek kell ezt pótolnia.
Kit fog tehát felelősségre vonni a piacfelügyeleti hatóság a használati és kezelési útmutató nélküli toll esetében? Elsősorban a magyarországi székhelyű gyártót, illetve a forgalmazót.
Ez a jogszabály módosítás szintén a fogyasztóvédelmi szakmai szervezetek megkérdezése nélkül született.
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége szerint lennének ennél lényegesen fontosabb fogyasztóvédelmi kérdések, melyek évek óta problémát okoznak a fogyasztóknak, mégsem születnek a fogyasztókat ténylegesen védő jogszabályok.
Ilyen kérdéskörök például a légitársaságok esetében a kötelezően fenntartandó személyes ügyfélszolgálat, ahol a külföldi székhelyű légitársaságok elérhetők lennének. Most ugyan kevesebben tudnak utazni, de például a tavaszi járattörlések kapcsán sem kapták még vissza sokan a repülőjegyük vételárát, mert a külföldi székhelyű légitársaságokat nem tudják elérni.
Webáruházak esetén egy szigorúbb feltételrendszerre lenne szükség a működtetés során, aminek kötelező eleme lenne a telefonos elérhetőség is.
Vagy az interneten rendelt termékek átvételének kérdésköre, hiszen most az automatikus aláírást úgy értelmezik, mintha a fogyasztó át tudta volna a vizsgálni a csomagot, annak teljes tartalmát.
És még hosszan lehetne sorolni azokat a területeket, amelyek tényleges, hatékony, fogyasztókat védő jogszabály módosításokat igényelnének. Ennek azonban előfeltétele a tényleges párbeszéd a fogyasztóvédelmi szakmai szervezetek és az Innovációs és Technológiai Minisztérium között, valamint a fogyasztóvédelmi törvényben meghatározott előzetes jogszabály véleményezés.

0 hozzászólás