English Magyar WAI

Jogi rovat - Európai Unió

 Erősítené az utasok jogait az EP

A nyári szabadságolások idején több millió európai utazik külföldre földön, vízen, levegőben. Az utasok azonban sokszor nincsenek tisztában jogaikkal, sokszor éppen azért, mert az utazást bonyolító társaságok nem tájékoztatják őket azokról. Az EP szerint viszont az utasjogokon is van még mit javítani.

Az utasokat jobban kellene tájékoztatni a jogaikról, amikor utazást foglalnak - véli Georges Bach (néppárti, luxembourgi), aki az utasjogok helyzetéről készített jelentést. A képviselő szerint átláthatóbbá kellene tenni a repülőjegyek árképzését, és az utazás közbeni tájékoztatáson is van mit javítani.

Bach szerint az érkezési és indulási pontokon információs pontokat kellene felállítani, hogy az utasokat tájékoztatni lehessen a késésekről, a járattörlésekről és egyéb problémákról. Az utasok panaszait pedig meghatározott időkereten belül ki kellene vizsgálni.

A legtöbben a késésekre és járattörlésekre panaszkodnak

A luxembourgi képviselő felmérése szerint leggyakrabban a késésekkel, a csatlkozások lekésésével és a járattörlésekkel akad probléma.

De az utasok sokszor panaszkodnak a tájékoztatás hiányára, a nem megfelelő csomagkezelésre, vagy éppen arra, hogy a fogyatékkal élők nem kapnak megfelelő segítséget.

A közelmúltban panasszal élő légi utasok közel negyede nem kapott választ kifogására. A vasúttal kapcsolatos panaszok 15%-a maradt válasz nélkül.

Több rendelet is foglalkozik az utasok jogaival

Az utasok jogait több uniós rendelet szabályozza, ezek azonban közlekedési eszköztől függően eltérők lehetnek.

Bach szerint ezért középtávon egységes, mindent átfogó utasjogi szabályozásra van szükség, amit 5–10 év alatt lehetne megvalósítani.

Az utazás módjától függetlenül a fogyatékkal élőknek ingyenesen kell biztosítani a járműhöz való hozzáférést, késés és járattörlés esetén pedig meghatározott kártérítés jár az utasoknak.

A hajóval utazók jogait szabályozó uniós rendelet 2012 decemberében, a távolsági autóbusszal utazók jogaira vonatkozó pedig 2013 márciusában lép hatályba.

Következő lépések

Az EP közlekedésügyi szakbizottság szeptemberben szavaz Bach jelentéséről, amely októberben kerülhet a plenáris elé. Az Európai Bizottság legkorábban 2012 végén nyújt be jogszabályjavaslatot a légi utasok jogainak felülvizsgálatára.

Forrás:http://www.europarl.europa.eu

Uniós fellépés a fogyasztói jogviták könnyebb megoldása érdekében

Hitelkártyával könnyű és gondtalan az online vásárlás, a felmerülő problémákat azonban nem egyszerű kezelni. Az EU megkönnyítené és olcsóbbá tenné a vitás esetek lerendezését, hogy a vásárlóknak ne kelljen bírósághoz fordulniuk.

 

A belső piaci szakbizottság július 10-én két jelentést is elfogadott arról, hogy miként lehet a vásárlással kapcsolatos vitás eseteket kezelni. Az egyik az alternatív vitarendezéssel, a vitás esetek bíróságon kívüli, tárgyalással és egyeztetéssel történő feloldásával foglalkozik, míg a másik az online vitakezelés szabályozására tesz javaslatot.

Mivel a vitás esetek bírói úton való megoldása hosszadalmas és költséges lehet, jó megoldás lehet a tranzakciókkal és vásárlásokkal felmerülő vitás esetek alternatív módon történő megoldása.

Csak kevesen élnek az alternatív vitarendezés lehetőségével

 

Erről a lehetőségről azonban sokan nem tudnak. 2010-ben csak az ilyen problémába ütköző vásárlók 5%-a, a vállalkozásoknak pedig 9%-a élt a lehetőséggel.

 

Éppen ezért ösztönözné az Európai Bizottság jobban a vásárlókat, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel.

 

Az EP belső piaci szakbizottsága szerint a témában készülő irányelvnek nemcsak a külföldi, hanem a belföldi vitás esetekkel is foglalkoznia kell. Az alternatív vitarendezésért felelős hatóságoknak 90 napon belül kell megoldaniuk a vitás eseteket, a vállalkozásoknak pedig a honlapjukon tájékoztatniuk kellene a látogatókat, hogy mely hatóság foglalkozik az őket érintő ügyekkel.

 

Louis Grach (szocialista, máltai) jelentéstevő szerint az alternatív vitarendezésnek egyszerűnek, gyorsnak olcsónak kell lennie, és nyilvánvalóvá kell tenni a bírósági eljárással szembeni előnyeit.

 

Online vitarendezés belföldi és külföldi tranzakciók esetén

 

 

Az Európai Bizottság az online vásárlás esetén felmerülő vitás helyzetek megoldására az EU összes hivatalos nyelvén elérhető európai platformot hozna létre, amely a legmegfelelőbb vitarendezési megoldás felé irányítaná a feleket.

 

A belső piaci szakbizottság szerint a szabályoknak azonban nemcsak a nemzetközi, hanem a belföldi tranzakciókra is vonatkozniuk kell. Róża Gräfin von Thun und Hohenstein (néppárti, lengyel) szerint ez azért fontos, mert a vásárlók online tranzakciók esetén sokszor nem tudják megállapítani, hogy vásárlásuk határon átnyúló vagy sem.

A szakbizottság szerint minden panasznak hét napon belül meg kell érkeznie az illetékes hatósághoz.


Forrás: http://www.europarl.eu  

Új okostelefonos alkalmazás segíti az utasjogok megismerését

A repülőtereken vesztegelő vagy elveszett poggyászukra váró utasok egy okostelefonos alkalmazásnak köszönhetően immár azonnal és helyben tájékozódhatnak jogaikról. Az Európai Bizottság a nyári szabadságokhoz időzítve indította el azt a légi és vasúti közlekedéssel foglalkozó okostelefonos alkalmazást, amely négy különböző mobilplatformon (Apple iPhone és iPad, Google Android, RIM Blackberry és Microsoft Windows Phone 7) is működik. Az alkalmazás 22 európai uniós nyelven érhető el.

Jelenleg a légi és vasúti közlekedésre vonatkozó információkat tartalmazza a szoftver, 2013-tól viszont, amikor a vonatkozó jogszabályok érvénybe lépnek, már a buszjáratok és a tengeri hajózás is bekerülnek a rendszerbe.

Az Európai Bizottság közlekedésért felelős alelnöke, Siim Kallas a következőképpen nyilatkozott: „Hányunkat hagytak már állva a repülőtereken, és vágták a képünkbe, hogy nincsenek jogaink, miközben tudjuk, hogy vannak! Ezzel az alkalmazással utasok milliói számára válik könnyen elérhetővé az utasjogaikkal kapcsolatos megfelelő információ éppen akkor, amikor a legnagyobb szükség van rá: a váratlan helyzetekben.”

Ha az utazás nem egészen a terveknek megfelelően alakul, igen kellemetlen tapasztalatokat szerezhetnek a fogyasztók. Előfordulhat, hogy törölnek egy járatot, vagy a csomagajánlatban szereplő hotel nem felel meg a hirdetésben közölt információknak, vagy változik a vonat indulási időpontja – ezeket és az ehhez hasonló helyzeteket sokkal könnyebb kezelni, ha az utas tisztában van az őt megillető jogokkal.

Az alkalmazás az egyes potenciálisan előforduló helyzetek mindegyikére vonatkozóan ismerteti az utasjogokat. Abban az esetben például, amikor törölnek egy járatot és az utas emiatt nem tud felszállni, kártérítésre lehet jogosult, amelynek összege 250 és 600 EUR között lehet. Ha az utas poggyásza baleset következtében megsérül, szintén felmerül a kártérítési jogosultság lehetősége. Hasznos tudni, hogy a vasúti és légi társaságoknak jól áttekinthető tájékoztatást kell nyújtaniuk az árakról, és kötelességük segítséget nyújtani a mozgáskorlátozott utasoknak.

Arra az esetre, ha a fogyasztó úgy érzi, hogy jogait megsértették, az alkalmazás révén arról is tájékoztatást kaphat, hogy kinél lehet panasszal élni ezzel kapcsolatban.

Komolyabb szükséghelyzet esetén, mint például amit az izlandi vulkán kitörése okozott 2010-ben, az alkalmazás utazási információkat és az Európai Bizottságtól származó tanácsokat is megjeleníthet.

Az alkalmazás része a Bizottság által „Utasjogai mindig kéznél” címmel (Your passanger rights at hand) indított tájékoztatási kampánynak.

Az okostelefonnal rendelkező felhasználók ide kattintva, külön dokumentumban találhatják meg azt a QR-kódot, amelyen keresztül bármilyen készüléken elérhetik az alkalmazás letöltési honlapjait.

Forrás: http://ec.europa.eu/index_hu.htm

Európai Uniós tervek a fogyasztóvédelem javítására

Az Európai Unió által nemrég elfogadott új, átfogó uniós stratégia a fogyasztók védelmét és tájékoztatását hivatott javítani, és az elképzelések értelmében segíteni fog abban is, hogy probléma esetén a vevők jogorvoslatban részesüljenek.

Az EU fogyasztóvédelmi szabályozása a legszigorúbbak közé tartozik a világon. Ugyanakkor tény, hogy a termékek, szolgáltatások és értékesítési taktikák útvesztőjében a fogyasztók egyre nehezebben tudnak kiigazodni.

A kihívásra az Európai Bizottság átfogó választ keres a fogyasztók védelme érdekében.

Napjainkban a fogyasztási kiadások meghaladják az EU által megtermelt GDP felét. Ha hatékonyabbá válik a fogyasztóvédelem, a fogyasztók több bizalommal fordulnak a piacokon kínált termékek felé, ez pedig lendületet ad a versenynek és a gazdasági növekedésnek. A bizalom erősítését és a növekedés ösztönzését célzó stratégia azt hivatott elősegíteni, hogy a következő 2 év folyamán: 

·         javuljon a fogyasztói biztonság – ennek eszközét a jogszabályok szigorítása és a piacfelügyelet hatékonyságának növelése jelenti;

·         bővüljenek a vásárlók rendelkezésére álló információk – többek között a fogyasztói hitelek valódi ára, illetve a panasztételi lehetőségek tekintetében;

·         javuljon a jogérvényesítés, a vásárlók pedig könnyebben vehessenek igénybe jogorvoslatot problémák esetén;

·         a fogyasztói jogok fejlődése tartson lépést a társadalmi változásokkal – fontos kívánalom például, hogy a jogszabályok megfeleljenek a digitális kor kihívásainak, számoljanak a vásárlók esetleges kiszolgáltatottságából eredő szükségletekkel, és segítsék elő, hogy a fogyasztók számára elérhetőbbé váljanak a környezetbarát áruk és szolgáltatások.

A stratégia középpontjában az a cél áll, hogy a fogyasztók hatékonyabb védelemben részesüljenek, amikor élelmiszereket, ill. online termékeket vásárolnak, energiaszolgáltatót választanak, pénzügyeiket intézik vagy éppen utaznak.

Az Európai Bizottság a tavalyi év folyamán 16 intézkedésből álló javaslatcsomagot dolgozott ki az elektronikus kereskedelem és az online szolgáltatások terén annak érdekében, hogy 2015-re megduplázódjanak az online kiskereskedelmi eladások. Ezt a célt a fogyasztók védelmének és tájékoztatásának javítása, illetve a rendelkezésükre álló választék bővítése révén kívánja a Bizottság megvalósítani.

A szerződéses viták rendezése

A Bizottság a tavalyi év során javaslatokat fogalmazott meg a fogyasztók és kereskedők közötti viták bíróságon kívüli rendezésével kapcsolatban is. A javaslatok értelmében a jövőben mindegyik fogyasztó élhet majd az alternatív vitarendezés lehetőségével. Az eljárásban egy semleges harmadik fél közvetít a fogyasztó és a kereskedő között, illetve tesz javaslatot a vita megoldására.

Az online viták rendezése

A Bizottság javaslatai az online vitarendezést is lehetővé teszik az interneten más EU-országból termékeket vásárló uniós fogyasztók számára. Ez az eljárás hasonlít az alternatív vitarendezéshez, de a folyamatot teljes egészében internetes felületen lehet majd lebonyolítani

Az említett megoldások a Bizottság szándéka szerint kiteljesítik majd azt a segítséget, melyet az uniós polgárok már most is igénybe vehetnek más tagországbeli kereskedőkkel támadt vitáik rendezéséhez. Ebbe a körbe tartozik például a kis értékű követelések európai eljárása, melynek köszönhetően gyorsabban és kisebb költségek mellett lehet a 2000 eurót meg nem haladó követelésekkel kapcsolatos ügyek végére pontot tenni. 2013-tól a fogyasztóknak arra is lehetőségük lesz, hogy – az európai igazságügyi portálon – online tölthessék ki a kis értékű követelések európai eljárásának lefolytatásához szükséges formanyomtatványt, amivel sok időt és energiát spórolhatnak meg

Forrás: http://ec.europa.eu/news/environment/120524_hu.htm

RAPEX – A veszélyes fogyasztási cikkek bejelentésének eszköze

A Bizottság jelentést tett közzé a veszélyes termékek bejelentésére szolgáló RAPEX-hálózat 2011-es működéséről. Az európai fogyasztókat védő riasztási rendszer használata egyre zökkenőmentesebb.A RAPEX működéséről szóló 2011-es jelentés szerint tavaly az EU-ban több mint 1800 veszélyes terméket tiltottak be, vontak ki a piacról vagy hívtak vissza a fogyasztóktól – 20%-kal kevesebbet, mint 2010-ben.

Ez részben azzal magyarázható, hogy a gazdasági válság miatt csökkenteni kellett a tagállami szabályozó hatóságok költségvetését, így azok kevesebb ellenőrzést tudtak elvégezni.

Munkájuk során viszont leginkább azokra a termékekre összpontosítottak, amelyek a legsúlyosabb veszélyt jelentették a fogyasztók biztonságára nézve. Emellett a RAPEX felülvizsgált iránymutatásainak köszönhetően felgyorsult a veszélyes termékek azonosításának és eltávolításának folyamata.

A RAPEX rendszeren keresztül bejelentett veszélyes termékek 27%-át a ruházati cikkek, divatcikkek és textíliák teszik ki. Ezeket a játékok (21%), a gépjárművek (11%), az elektromos készülékek (8%), valamint a kozmetikumok (7%) követik a sorban.

Szúrópróbák

A tagállami szabályozó hatóságok egyre több terméktípust vetnek koordinált szúrópróba alá, amivel a biztonsági előírások aggasztó mértékű megszegésére derül fény.

Az ellenőrzések során kiderült például, hogy a 3 évesnél fiatalabb gyermekeknek szánt játékok 35%-a nem felel meg az uniós szabványoknak, és hogy a szoláriumgépek 65%-a több UV-fényt sugároz ki, mint amennyit az EU engedélyez, komoly egészségügyi kockázatnak téve ki ezzel a fogyasztókat.

Jelenleg 19 országban végeznek ellenőrzéseket szúrópróbaszerűen. A bevizsgált termékek körét gyermekápolási cikkek, tűzijátékok, fűnyírók és elemtöltők alkotják.

Biztonsági ellenőrzések a forrásnál

A vállalatok számára kialakított külön online figyelmeztető rendszer Englishhasználata 62%-kal emelkedett, azaz tavaly 133 vállalati bejelentéssel több érkezett veszélyes termékről, mint 2010-ben.

Egyéb pozitív fejlemények

A RAPEX munkáját emellett a gyermekjátékokra vonatkozó, tavaly hatályba lépett szigorúbb biztonsági szabályok is segítették. A gyártóknak ezentúl minden új játékot biztonsági értékelésnek kell alávetniük, mielőtt azok piacra kerülnének.

Jelenlegi helyzet

Az EU továbbra is szorosan együttműködik Kínával annak érdekében, hogy csökkenjen az országból származó veszélyes termékek száma. (2011-ben az összes bejelentés 54%-a vonatkozott kínai árura, míg ez az arány 2010-ben 58% volt).

A tervek szerint a Bizottság az év második felében javaslatot fog tenni az uniós termékbiztonsági jogszabályok további szigorítására, illetve az újonnan megjelenő kockázatok kezelésére.

A RAPEX-rendszerben az uniós országokon kívül részt vesz Izland, Liechtenstein és Norvégia is. A RAPEX a fogyasztási cikkek zömét lefedi . Az egyéb termékekre, pl. az élelmiszerekre, takarmányokra, gyógyszerekre és orvostechnikai eszközökre a RAPEX-hez hasonló, külön riasztási rendszerek vonatkoznak.

Forrás: http://ec.europa.eu

Uniós szakértői vita a repterek zsúfoltságának csökkentéséről

2030-ra a repülőjáratok akár fele késve indulhat vagy érkezhet, ha Európa legforgalmasabb repterein nem sikerül csökkenteni a zsúfoltságot. Az Európai Bizottság most olyan jogszabály‑csomagot készít elő, amely ezzel és a földi szolgáltatások javításával is foglalkozik. Az EP közlekedésügyi szakbizottsága a légügyi szakértőkkel vitatta meg a terveket május 8-án.

Résidők, zajterhelés, földi kiszolgálás

A légiforgalmi csomag célja a repterek zsúfoltságának csökkentése, a résidők kiosztásának reformja, a zajterhelés korlátozása és a földi szolgáltatások javítása.

Az európai légi forgalom a várakozások szerint folyamatosan nőni fog a jövőben, ami további zsúfoltságot és késéseket okozhat. Ezt a Bizottság szerint a repterek bővítése nélkül, a résidők kiosztására vonatkozó szabályok megváltoztatásával is lehet orvosolni. A résidők határozzák meg, hogy egy-egy légitársaság mikor szállhat le és fel az adott reptéren. Ennek a javaslatnak a parlamenti felelőse Giommaria Uggias (liberális, olasz).

A csomag másik része a poggyászkezelést, a gépek tankolását végző cégek, valamint az egyéb földi szolgáltatást nyújtó vállalatok közti versenyt kívánja növelni. Ennek a témának a parlamenti felelőse Artur Zasada (néppárti, lengyel).

A csomag harmadik része azokat a szabályokat tenné átláthatóbbá, amelyek alapján a helyi hatóságok a zajszinteket szabályozzák. A téma parlamenti felelőse Jörg Leichtfried (szocialista, osztrák).

Megoldás-e, ha a légitársaságok kereskedhetnek a résidőkkel?

A résidők kiosztásáról élénk vita alakult ki a szakértőkkel a szakbizottsági ülésen. A résidők másodlagos kereskedelmi lehetősége lehetővé tenné, hogy a légitársaságok egymással kereskedjenek a résidőkkel. De nincs mindenki meggyőződve arról, hogy ez működne és segítene zökkenőmentesebbé tenni.

Matthew Baldwin az Európai Bizottság képviseletében elmondta, hogy ha a társaságok kereskedhetnének a résidőkkel a másodlagos piacon, akkor azok a társaságokhoz kerülnének a résidők, amelyek a legjobban ki tudják őket használni.

Simon Smith, a Steer Davis Gleave konzultációs cég részéről viszont úgy érvelt, hogy nem feltétlenül azok a társaságok használják ki a leghatékonyabban a résidőket, amelyek már húsz éve rendelkeznek felettük. „Az új versenyzőknek nagyon nehéz megjelenniük a forgalmas reptereken. A Ryanair és az Easyjet csak úgy tudott növekedni, hogy elkerülték a legforgalmasabb reptereket. A résidők másodlagos kereskedelme nagy változást hozhatna a forgalmasabb repterek életében” - mondta.

Giommaria Uggias EP-képviselő szerint a résidők másodlagos piaca rugalmasabbá teheti a tervezést és javíthat a helyzeten. Ugyanakkor pedig el kell választani a résidők kiosztásáért felelős hatóságokat a reptéri és egyéb hatóságoktól.

Athar Husain Khan, az Európai Légitársaságok Szervezetének főtitkára kétségbe vonta a tervben rejlő lehetőségeket, mert a résidők szabályozása nem növeli a repterek kapacitását. Azt csak infrastrukturális beruházásokkal lehet elérni - mondta.

Forrás: http://www.europarl.europa.eu

Az Európai Bizottság első jelentése az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv alkalmazásáról

Az Európai Bizottság bemutatta az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv alkalmazásáról készített jelentését. Az irányelv lehetővé teszi az audiovizuális tartalmak szabad forgalmazását, és olyan fontos közpolitikai célokat is szolgál, mint a gyűlöletre uszítás tilalma, a kiskorúaknak az ártalmas tartalmaktól való védelme és az európai audiovizuális alkotások népszerűsítése.

A jelentés által lefedett legfontosabb témák között szerepelnek a különböző reklámozási gyakorlatok és a csatlakoztatott (internetcsatlakozásra alkalmas) televíziókra vonatkozó további iránymutatás szükségessége. A jelentés nyomán a Bizottság:

· nyilvános konzultációt kezd a csatlakoztatott televíziókról (2012 második felében);

· 2013-ban frissíti a televíziós reklámozásra vonatkozó iránymutatását.

„A jelentés alapján az irányelv megfelelően működik, de az internetes fejlődés által diktált változások – mint például a csatlakoztatott televíziók térnyerése – további intézkedéseket tesznek szükségessé.”jelentette ki Neelie Kroes alelnök.

Az irányelv végrehajtása

Huszonöt tagállam jelezte már, hogy teljes körűen átültette az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet. Két tagállamnak – Lengyelországnak és Belgiumnak – még hozzá kell igazítania a szabályozását az irányelvhez.

Reklámozás

A műsorszámba iktatott reklám és televíziós vásárlás nem haladhatja meg a 12 percet óránként. A jelentés rámutatott, hogy e szabály alkalmazása különböző reklámozási formák megjelenéséhez vezetett. Spanyolországban például újfajta televíziós reklámozási formák kerültek bevezetésre, amelyeket azonban a spanyol hatóságok nem tekintettek reklámbejátszásnak. A Bíróság ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy ezek a formák reklámbejátszásnak minősülnek, következésképp be kell számítani ezeket a 12 perces szabály szerinti keretekbe.

A jelentési időszak alatt a Bizottság nyolc tagállamban ellenőrizte a reklámozási gyakorlatot. Néhány tagállamban rendszeresen sérül a hirdetési műsorokat óránként 12 percre korlátozó szabály. Megállapításaira alapozva a Bizottság valamennyi érintett tagállamot hivatalos levélben figyelmeztette, és az ügyben jelenleg is folynak a megbeszélések. A Bizottság folytatni fogja a reklámozásra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzését, és szükség esetén jogsértési eljárásokat fog kezdeményezni a tagállamokkal szemben.

Alkoholreklámok

A vizsgálat ideje alatt sugárzott összes bejátszás számának alapján az alkoholreklámok az audiovizuális médiaszolgáltatás teljes reklámozási tevékenységének 0,8–3 %-át tették ki a vizsgált tagállamokban. Egyértelmű jogsértés megállapítására nem került sor.

Az irányelv alkoholtartalmú termékek reklámozására vonatkozó követelményeinek végrehajtása során 22 tagállam vezetett be valamelyest szigorúbb szabályokat a csatornák, a reklámozott termékek vagy az idősávok tekintetében.

Gyermekek védelme

A irányelv szerint az audiovizuális kereskedelmi kommunikáció nem lehet káros hatással a kiskorúak testi vagy szellemi fejlődésére. Ennek megfelelően: közvetlenül nem buzdíthat kiskorúakat termék vagy szolgáltatás megvásárlására vagy bérbevételére tapasztalatlanságuk vagy hiszékenységük kihasználásával; közvetlenül nem ösztönözhet kiskorúakat arra, hogy rávegyék szüleiket vagy más személyeket a hirdetett áruk vagy szolgáltatások megvásárlására; nem élhet vissza azzal a különleges bizalommal, amellyel a kiskorúak szüleik, tanáraik vagy más személyek felé fordulnak; és indokolatlanul nem ábrázolhat kiskorút veszélyes helyzetekben.

A 100 leggyakrabban sugárzott reklámbejátszás tartalmi elemzése rámutatott, hogy csak elvétve került sor az irányelv kiskorúak védelmét célzó rendelkezéseinek megsértésére. A vonatkozó rendelkezések részletes szövegezésének köszönhetően mindössze néhány esetben lehetett megállapítani az irányelv alkoholtartalmú termékek hirdetésére vonatkozó előírásainak megsértését. Úgy tűnik azonban, hogy a televíziós reklámozás során egyre gyakrabban használnak a kiskorúakhoz igazodó reklámtechnikákat.

Öt tagállam tiltja a gyermekműsorokat kísérő vagy azokba foglalt reklámozást. Négy tagállam írja elő a gyermekműsorok alatt történő reklámozás részleges tilalmát, más jellegű korlátozását, vagy meghatározott idősávokra, vagy egyes reklámozott termékekre vonatkozóan. Hét tagállam tiltja a támogatói logó megjelenítését a gyermekműsorok közben1.

Hátrányos megkülönböztetés

A jelentés kapcsán megvizsgálták nyolc tagállam 100 leggyakrabban vetített reklámbejátszását a nemi megkülönböztetés és nemi sztereotípiák szempontjából is. A bejátszások 21–36 %-ánál lehetett a nemi szerepek sztereotip ábrázolását megállapítani. Néhány tagállamban a többihez képest gyakoribb, hogy egyes beosztásokat, foglalkozásokat és termékeket módszeresen az egyik nemmel azonosítanak. A jelentés megállapította, hogy a vizsgált országok egyike sem mentes az ilyen sztereotip ábrázolásoktól.

A fentiekre való tekintettel a Bizottság tovább fogja vizsgálni a reklámozási szabályok betartását a tagállamokban, és 2013-ban frissíteni fogja a televíziós reklámozásra vonatkozó rendelkezések egyes szempontjairól szóló értelmező közleményét.

Csatlakoztatott televízió (Connected TV)

A csatlakoztatott vagy hibrid televíziózással az internet és a televíziózás konvergenciája új szakaszba lépett. A hagyományos tévékészülékeknek az internetes csatlakozással való kiegészítése lehetővé teszi a néző számára, hogy egy műsorkönyvtár választékából és egyéb lekérhető szolgáltatások kínálatából, illetve internetes tartalmak közül válasszon.

Németországban és Olaszországban már jelenleg is léteznek csatlakoztatott televíziós szolgáltatások, amelyek hamarosan bevezetésre kerülnek Franciaországban és az Egyesült Királyságban is. Annak ellenére, hogy az értékesített televíziókészülékek nagy része csatlakoztatható az internetre, mindössze 20–30 %-uk esetében élnek valóban a készülék adta lehetőségekkel. A ténylegesen csatlakoztatott otthoni eszközök – beleértve a csatlakoztatott televíziókészülékeket, a játékkonzolokat, az önálló beltéri egységeket, a Blu-ray lejátszókat és az előfizetéses beltéri egységeket – száma Európában összesen jelenleg 47 millió. Miután egyre többen rendelkeznek nagysebességű internet-hozzáféréssel, nő a csatlakoztatott eszközök száma és bővül a hozzáférhető tartalom, az elkövetkezendő néhány évben a csatlakoztatott televíziók várhatóan viszonylag gyorsan elterjednek a háztartásokban.

Annak biztosítása érdekében, hogy az európai polgárok teljes mértékben élvezni tudják az új szolgáltatások előnyeit, a csatlakoztatott készülékeken keresztül pedig kiváló minőségben és megfelelő védelem mellett élvezhessék az audiovizuális alkotásokat, a Bizottság 2012 végéig nyilvános konzultációt indít erről a kérdésről.

Előzmények

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 33. cikke értelmében a Bizottságnak rendszeresen jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az irányelv alkalmazásáról. Az erről szóló első jelentés a 2009–2010 közötti időszakra vonatkozik.

A jelentés első része utólagos áttekintést ad az irányelv végrehajtásáról, amelynek keretében megvizsgálja a reklámra vonatkozó minőségi szabályok hatékonyságával kapcsolatban felmerülő kérdéseket egy olyan ágazat esetében, ahol a kínálat és az egyén reklámra adott reakciói folyamatosan változnak.

Az értékelés alapján feltárt hiányosságok nem feltétlenül utalnak az irányelv beavatkozási logikájának gyengeségére, de mindenképpen jelzik, hogy hatékonyabb eszközökre van szükség. A jelentés tehát egy olyan építőelemnek tekinthető, amelyre alapozva közelebb lehet kerülni a megfogalmazott célokhoz.

A második rész előrevetíti a jelentős technológiai változások szabályozási keretre gyakorolt hatását, hiszen a hagyományos műsorszolgáltatás és az internet rohamos gyorsasággal közelítenek egymáshoz.

Forrás: http://europa.eu

Húszéves az európai egységes piac - eredmények és kihívások

2012-ben húszéves az áruk, személyek, szolgáltatások és tőke szabad áramlását lehetővé tevő egységes piac – olvasható az Európai Parlament internetes honlapján. Mit sikerült elérni ez alatt az idő alatt, és hogyan lehetne jobban kihasználni az egységes piacban rejlő lehetőségeket? Erről kérdezték Karl von Wogau volt EP‑képviselőt, aki már 1979-ben azok között volt, akik a kereskedelmi akadályok lebontását szorgalmazták, valamint Cristian Silviu Buşoit (liberális, román), a belső piaci szakbizottság tagját.

Az egységes piac létrejöttében mérföldkőnek számított az 1986-ban elfogadott Egységes Európai Okmány, valamint az azt követő években elfogadott jogszabályok, amelyek lehetővé tették, hogy 1993-ra megvalósulhasson a személyek, áruk, tőke és szolgáltatások szabad mozgása. Az Európai Bizottság szerint az egységes piac mintegy 2,8 millió munkahely létrejöttéhez járult hozzá.

 

A határok lebontása volt a legszembetűnőbb

 

A német Karl von Wogau 1979–2009 között volt európai parlamenti képviselő, és már a kezdetektől szorgalmazta a kereskedelmi akadályok lebontását. Az elmúlt húsz év történetét ő így látja: „Az egységes piac lépésről lépésre valósult meg. A legfontosabb a határok megszüntetése volt, mert az mindenki számára látható volt. Az egységes piacnak köszönhetően egy innovatív termék gyártója ma közvetlenül 500 millió potenciális fogyasztóhoz jut el, ami jelentősen javít az európai vállalatok versenyképességén.”

 

A termékek és szolgáltatások kínálatának bővülését hangsúlyozza Cristian Silviu Buşoi is, aki szerint az egységes piacnak köszönhetően is az új uniós tagállamokban piacra kerülő termékek minősége is javult, és biztonságosabbak is lettek. „Az egységes piac az EU-nak a WTO-ban is nagyobb befolyást kölcsönöz, és a gazdasági válság hatásait is mérsékelte” - mondta.

 

Még jobban segíteni kell az uniós polgárok mobilitását

 

Az egységes piac azonban még közel sem tökéletes. Karl von Wogau szerint a legfontosabb feladat az euró megerősítése, mivel az egységes fizetőeszköz nélkülözhetetlen az egységes piac működéséhez. „Nincsen egységes piac a biztonsági termékekre vonatkozóan, és a külső határok védelmét is meg kell erősíteni.”

 

Cristian Silviu Buşoi szerint viszont a szakmai képesítések elfogadásának szabályait kell modernizálni, egyszerűsíteni kell a társadalombiztosítási szabályokat, és minden olyan akadályt fel kell számolni, amely akadályozza a polgárok mobilitását. „Jobban helyzetbe kell hozni a kis- és középvállalkozásokat, ösztönözni kell az e-kereskedelmet is. Szerintem mindez megvalósítható, ha megvan a szükséges politikai akarat.”

 

„Generation 1992” - pályázat fiataloknak

 

Idén az EU több módon is szeretné felhívni a figyelmet az egységes piac születésének huszadik évfordulójára. Ezek közül az egyik a „Generation 1992” pályázat, amely a fiatalokat ösztönzi arra, hogy megosszák egy egységes Európával kapcsolatos tapasztalataikat. A programot az Európai Bizottság hamarosan az EP belső piaci szakbizottságában is bemutatja.

Forrás: http://www.europarl.europa.eu

A felsőoktatás modernizációja Európát is versenyképesebbé teheti

A 4000 uniós felsőoktatási intézményből csak 200 található a világ legjobb félezer egyeteme között. Ezen és Európa versenyképességén is javítana, ha többen juthatnának be a felsőoktatásba, mobilabbak lennének a hallgatók, és szorosabb lenne az együttműködés az egyetemek, a vállalkozások és a közszolgálati szervek között. Legalábbis az Európai Parlament nemrég elfogadott állásfoglalása szerint.

A Tőkés László (néppárti, romániai) által jegyzett parlamenti jelentés az Európai Bizottság a felsőoktatás kihívásaival foglalkozó közleményére született válasz. Bár felsőoktatás továbbra is tagállami hatáskörbe tartozik, a tagállamok előtt álló megoldandó feladatok hasonlóak.

Minden harmadik állás magasan képzett munkaerőt igényel majd

A jövőben a munkaerőpiacon nőni fog a magas képzettséggel rendelkezők iránti igény. Felmérések szerint 2020-ra az állások 35%-a igényel majd magasan képzett munkaerőt. A diplomások aránya azonban jelenleg csak 26% az EU-ban.

A gyors technológiai változások miatt ráadásul a munkavállalóknak folyamatosan frissíteni kell a tudásukat. Az élethosszig tartó tanulás ma már nem számít kivételesnek. Ezt a felsőoktatási intézményeknek is figyelembe kell venniük képzési kínálatuk kialakításakor.

Mindemellett az EP szerint erősíteni kell a tagállamok közötti együttműködést a tantervek összehangolása terén, és egyszerűsíteni kell a külföldön megszerzett képzések honosítási folyamatát is.

A fiatalok ötöde munkanélküli

Az EP ösztönzi azt is, hogy a felsőoktatási intézmények alakítsanak ki szorosabb kapcsolatot a vállalatokkal, a kis- és középvállalkozásokkal, a regionális és helyi hatóságokkal. Fontos lenne,  ha az egyetemek a munkaerő-piaci változásokat és a diplomások elhelyezkedési tendenciáit is jobban figyelemmel követnék. Az EU-ban jelenleg minden ötödik fiatalnak nincs munkája.

Forrás: http://www.europarl.europa.eu

Az Európai Bizottság fellép a személyhajók és utasaik megfelelő biztonságáért  

Az Európai Bizottság új, kiemelt fontosságú célkitűzéseket határozott meg nemrég, amelyeket Siim Kallas, az EU közlekedéspolitikai biztosa nevesített a Bizottság által rendezett, személyhajók biztonsága kapcsán tartott nagyszabású brüsszeli konferencián. A biztos vitaindító előadásának célja az, hogy az érdekelt felekkel konzultáció kezdődjön a bevezetni tervezett, kiemelt fontosságú intézkedések kapcsán – beszédében utalt többek közt a Titanic, az Estonia és a Costa Concordia katasztrófájára is.  

Siim Kallas alelnök a következőket mondta: „A tragikus baleseteket, mint például a Titanic, az Estonia vagy a Costa Concordia katasztrófáját követően a hajóbiztonság mindig a figyelem középpontjába kerül. Jóllehet a tragédiák után levonjuk a tanulságokat, nem ülhetünk ölbe tett kézzel a következő balesetig. Meggondolatlanság lenne, ha csupán az eseményeket követően reagálnánk. Az Unió hajóbiztonsági szabályai a folyamatos átdolgozásnak, valamint a tengeri biztonsági szabványok erősítését szolgáló proaktív és megelőző intézkedéseknek köszönhetően világszerte a legszigorúbbak.

 

A Bizottság alelnöke a személyhajók biztonságának fokozására az alábbi, három részből álló koncepciót határozta meg:

1. a hajózási ipar önkéntes intézkedéseinek támogatása,

2. az előírások végrehajtásának és alkalmazásának intenzívebbé tétele, valamint

3. szabályozási intézkedések kidolgozása.

A javaslatok alapját a személyhajók biztonsága terén végzett több mint két évig tartó, intenzív munka képezi. Emellett a Bizottság 2010-ben felülvizsgálatot kezdett.

A kiemelt jelentőségű intézkedések a következőket foglalják magukban:

1. A hajózási ipar önkéntes kötelezettségvállalásai

Siim Kallas alelnök üdvözölte az Európai Hajózási Tanács (European Cruise Council) mai bejelentését arról, hogy a jogszabályok által előírt intézkedéseken túlmenően további kötelezettségvállalások várhatók az alábbi területeken: útvonaltervezés, a hídra való belépés ellenőrzése, valamint a fedélzeti mentőmellényekhez való hozzáférés. Kiemelendő, hogy az Európai Hajózási Tanács négy független szakértő kinevezését is vállalta, akik feladata a teljes folyamat felügyelete, továbbá a részeredmények és a megvalósítás nyomon követése lesz. Az ipar önkéntes kötelezettségvállalásai jelentős és közvetlen hatást gyakorolhatnak, amennyiben az intézkedéseket következetesen végrehajtják.

2. Végrehajtási intézkedések

A biztonsági szabályokat szigorúan érvényre kell juttatni. A Bizottság az Európai Tengerbiztonsági Ügynökséggel (European Maritime Agency – EMSA) karöltve, jelenlegi tevékenységének részeként kezdeményezte a tengerészeti jogszabályok betartásának helyszínen történő ellenőrzését. 2012-ben az ellenőrzések elsősorban az utasok fedélzeti nyilvántartására irányultak. Ez a munka egy olyan átfogó program részét képezi, amely a személyhajó-ágazatot érintő, célzott végrehajtási intézkedéseket foglal magában.

3. Szabályozási intézkedések:

A Bizottság szakaszos eljárás kialakításán dolgozik: a tervek szerint egyes javaslatok benyújtására 2012-ben, míg a további, különleges intézkedésekre valószínűleg 2013-ban kerülne sor. A hajózás természetéből adódóan nemzetközi kérdés, így kétsávos, ún. ikerpályás megközelítés alkalmazására van szükség, szoros együttműködésben az ENSZ nemzetközi hajózási szabályait meghatározó Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel (IMO).

A Bizottság még 2012 vége előtt jogalkotási javaslatokat nyújt be az Unión belül közlekedő személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályok tekintetében. Ennek elsődleges célja a meglévő uniós szabályozás kiterjesztése a nem acélból készült, uniós vizeken közlekedő személyhajókra is. Az említett hajók, köztük például a kisebb személyhajók és az acéltól eltérő anyagból készült hajók, a vitorlás hajók és a történelmi hajók, egyre nagyobb piaci részesedéssel rendelkeznek, elsősorban a turisztikai ágazatban.

A Bizottság javaslat benyújtását tervezi a személyhajók stabilitására vonatkozó uniós szabályozásnak a roll-on/roll-off kompok tekintetében történő aktualizálására, elsődlegesen a hajók káresetet követő stabilitásának növelése céljából. A Bizottság ugyanakkor az IMO rendelkezésére bocsátja a sérült roll-on/roll-off személyhajók stabilitását érintő saját kutatási eredményeit, hogy segítségükkel erősíteni lehessen az IMO nemzetközi szabályait. Az említett kompok esetében a stabilitás kiemelten fontos kérdés, mivel a fedélzeten lévő víz problémákat okozhat. Az Unió az Estonia tragédiája óta saját regionális biztonsági szabályokkal rendelkezik.

A jövőre vonatkozó tervek: Az uniós finanszírozásban megvalósuló, a körutazást végző hajók és a kombinált személy- és teherszállító (ro/pax) hajók stabilitását vizsgáló kutatási projekt (GOALDS) előzetes eredményei a várakozások szerint 2012 őszére várhatók. A Bizottság megvárja az említett műszaki tanulmányok eredményeit, valamint az olasz hatóságoknak a 2012. január 13-án szerencsétlenül járt Costa Concordia hajó roncsát érintő, jelenleg is folyó vizsgálatainak eredményeit, mielőtt megfontolja a további javaslatok benyújtását.

A következő lépések

A személyhajók biztonságáról folytatott, tizenkét héten át tartó nyilvános konzultáció 2012. július 5-én zárul. Ezt az érdekelt felek részvételével zajló munkaértekezlet követi, amelyen bemutatásra kerülnek a konzultáció eredményei. A Bizottság még 2012 vége előtt benyújtja első – a konzultáció és a kétéves műszaki előkészítő munka alapján kidolgozott – jogalkotási javaslatait.

Forrás: http://europa.eu

Megszavazta az EP, hogy hogyan és mikor adhatók ki pontosan a légi utas fogyasztók adatai

Az Európai Parlament nemrég hagyta jóvá az uniós légi utasok adatainak amerikai hatóságokkal történő megosztásáról szóló új megállapodást. A megállapodás szabályozza az adatok tárolásának módját, felhasználását, adatvédelmi szabályokat határoz meg, és részletezi a jogorvoslati lehetőségeket is. A mostani egy 2007-es, ideiglenes megállapodást vált fel.

Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közötti, az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) felhasználásáról szóló megállapodást 409 igen, 226 nem és 33 tartózkodó szavazattal hagyta jóvá az Európai Parlament.

A nemmel szavazó képviselők, köztük Sophie in't Veld (liberális, holland) jelentéstevő  elsősorban adatvédelmi aggályok miatt utasították el a megállapodást. A holland képviselő a szavazás után visszavonta nevét az EP jelentéséről.

Az EP elutasította azt a javaslatot, hogy a megállapodásról kérjék ki az Európai Bíróság véleményét.

Öt plusz tíz évig tárolhatják az utasok adatait

Az új megállapodás értelmében az amerikai hatóságok a PNR adatokat legfeljebb öt évig tárolhatják aktív adatbázisban. Ezen időszak első hat hónapjának elteltével az adatokat személytelenítik, azaz az utasok nevét és elérhetőségét kódolják.

Az öt év elteltével az adatokat legfeljebb tíz évig egy háttér adatbázisban tárolják. Ezt követően az adatállományt teljesen anonimizálják, így senkit nem lehet majd beazonosítani az adatok alapján. A konkrét ügyekhez kapcsolódó adatokat viszont a vizsgálat lezárásáig és az ügy archiválásáig tárolhatják aktív adatbázisban. A megállapodás pontosan szabályozza, hogy az adatokhoz kik és milyen feltételekkel férhetnek hozzá.

A PNR adatok gyűjtésének célja a terrorcselekmények és az amerikai törvények szerint legalább három év szabadságvesztéssel büntethető súlyos nemzetközi bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása.

A különleges adatok csak kivételes esetben használhatók fel

Az utasok faji vagy etnikai hovatartozására, politikai véleményére, vallási vagy világnézeti meggyőződésére, egészségi állapotára, szexuális életére utaló érzékeny természetű adatokat csak akkor használhatják fel az amerikai hatóságok, ha az adott személy élete veszélybe kerül. Ezeket az adatokat különleges esetekben, legfeljebb harminc napig lehet felhasználni, ezt követően pedig véglegesen törölni kell őket, kivéve, ha egy vizsgálathoz szükségesek.

Jogorvoslati lehetőségek

Amennyiben az amerikai hatóságok az uniós polgárok adatait nem megfelelően használják fel, utóbbiak jogorvoslattal élhetnek. Az utasoknak joguk van arra is, hogy hozzáférjenek PNR adataikhoz és az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériumától kérjék adataik helyesbítését vagy azok törlését, amennyiben azok pontatlanok.

Következő lépések

Az uniós belügyminiszterek 2012. április 26-án hagyják jóvá a megállapodást, amely hét évig lesz hatályban.

Háttér

Az utas-nyilvántartási adatállományt (PNR) a légitársaságok gyűjtik össze a jegyfoglaláskor. Ilyen adatok többek között az utas neve, címe, hitelkártyájának adatai. Az amerikai szabályok értelmében ezeket az adatokat az utazás kezdete előtt a légitársaságoknak meg kell osztaniuk az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériumával. A szabályok az Egyesült Államokba tartó vagy onnan induló járatokra vonatkoznak.

2010 májusában az EP adatvédelmi aggályok miatt elhalasztotta a szavazást a 2007 óta ideiglenesen alkalmazott PNR megállapodásról. Az EP arra kérte az Európai Bizottságot, hogy tárgyalja újra a megállapodást. Ez 2011-ben meg is történt. 2011 októberében az EP hasonló megállapodást hagyott jóvá Ausztráliával, jelenleg pedig Kanadával folytat tárgyalásokat az EU egy ilyen megállapodásról.

Forrás: http://ec.europa.eu/index_hu.htm

A fogyasztókat meg kell védeni az új hirdetési technikák miatti visszaélésektől

Az Európai Unió Belső piacért felelős Bizottsága szerint az agresszív és félrevezető új hirdetési technológiákat korlátok közé kell szorítani, így például azok kommunikációjában úgynevezett nyomonkövetési figyelemfelhívásokat kell közzétenni és a fórumok moderátorainak moderálási tevékenységét erősíteni kell.

 

Amíg a 2005-ös, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló Irányelv egységes szerkezetben tartalmaz a félrevezető és agresszív hirdetésekkel szembeni rendelkezéseket, addig már sok újabb probléma merült fel a téma kapcsán, ami az új reklámozási technikák térnyeréséből és az internetes technika fejlődéséből eredeztethető.

 
Így újabban megfigyelhető az úgynevezett nyomonkövetési hirdetések használata és az agresszív hirdetési technikák, mint például amikor kívülálló személyek magánjellegű e-maileket olvasnak el, illetve internetes közösségi oldalakat és földrajzi helymeghatározást is felhasználnak ahhoz, hogy egyénre szabott hirdetési technikákat alkalmazhassanak. Az ilyen és ehhez hasonló technikák már a magánélet privát szféráját veszélyeztetik, hiszen abban már az egyén magatartását követik nyomon, ilyen például a különböző cookie-k használata.
 
Mindezek megelőzése végett a Bizottság szerint tisztán olvashatóan fel kell tüntetni a vonatkozó online hirdetéseknél a „nyomonkövetési hirdetés”’ szavakat, együtt egy ablakkal amiben röviden bemutatják és elmagyarázzák az ilyen hirdetések lényegét. Felhívják továbbá az Európai Bizottság és a tagállamok figyelmét arra, hogy biztosítsák, hogy a gyűjtött és kezelt adatokat tartsák egymástól teljesen elkülönítve.
 
Fontos ezen kívül az, hogy a fogyasztók világos, elérhető és minden részletre kiterjedő információt kaphassanak arról, hogy adataikat hol gyűjtik és hogyan használják fel. Ezeket az információkat csak akkor szabad megtartani és használni, ha ahhoz a fogyasztó kifejezett hozzájárulását adta.
 
Felhívják továbbá arra is a Bizottság, valamint a tagállamok figyelmét, hogy az UCP Irányelv elfogadásakor még nem számoltak az előbb írt internetes hirdetések fejlődésével, ezért az Irányelvet megfelelően kell alkalmazni. Az egyes internetes oldalak fórumaira beírt, termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztói hozzászólások nem csak félrevezethetik a fogyasztókat, de a vállalkozások jóhírnevét is alááshatják akár egy kattintással. 
 
A tagállamoknak ezen kívül erősíteni kell a különböző fórumokon tevékenykedő moderátorok szerepét, akik azért vannak, hogy a rejtett reklámtevékenységet megelőzzék. Továbbá különböző információs kampányokat kell indítani annak érdekében, hogy figyelmeztessék a fogyasztókat a reklámhirdetések rejtett formáira.
 
Azért, hogy javítsák a fogyasztók biztonságát és biztosítsák az átláthatóságot, az Európai Bizottságnak azt javasolták, hogy fejlesszenek ki egy internetes oldalcímkézési rendszert. Ilyen például az European Privacy Seal, mely azt tanúsítja, hogy az adott oldal megfelel bizonyos adatvédelmi követelményeknek és ezzel segít felszámolni az interneten jelenleg megfigyelhető, ismertetett hirdetési gyakorlatokat.
 
Azért, hogy megvédjék az olyan speciálisan védendő fogyasztókat, mint például a gyermekek, felkérték továbbá a Bizottságot, hogy alkossanak és hirdessenek meg az EU-ban egy úgynevezett hirdetési műveltségi programot-képzést.

Az árdiszkrimináció tilalma - Egységes árak állampolgárságra való tekintet nélkül

Ha egy fogyasztó uniós tagország állampolgára, joga van ahhoz, hogy az Európai Unió összes tagállamában ugyanolyan áron vásárolhassa meg az ott kínált árukat és szolgáltatásokat, mint a helyi lakosok (lásd az alábbi példákat). Ez alól csak azok az esetek képeznek kivételt, amikor a felár felszámítása indokoltnak tekinthető – derül ki az Európai Bizottság internetes honlapján található tájékoztatóból.

A turistalátványosságok üzemeltetői néha drágább belépődíjat számítanak fel a külföldi látogatóknak, mint a helyi lakosoknak. Ez jogellenes diszkriminációnak minősül. Ha egy fogyasztó hasonló helyzetbe kerül, úgy joga van ahhoz, hogy ne fizesse ki a felárat.

Konkrét eset

Az árak tekintetében az uniós turistákat ugyanolyan elbánásban kell részesíteni, mint a helyi lakosokat.

Jogellenes diszkriminációnak minősül az is, ha például:

  • egy brit családnak ausztriai útja során az autókölcsönzőnél többet kell fizetnie az autóbérlésért, mint az osztrák állampolgároknak;
  • Olaszországban a régészeti ásatásokat felkereső német turistának magasabb belépti díjat számolnak fel, mint az olasz látogatóknak;
  • Portugáliában az ott nyaraló francia családnak többet kell fizetnie a tengerparti parkolásért, mint a helyi lakosoknak.

Ha egy fogyasztó ilyen helyzetbe kerül, fontos, hogy érvényt szerezzen azoknak a jogoknak, melyek uniós polgárként megilletik. Ehhez tanácsot és segítséget kaphat az Európai Fogyasztói Központok Hálózatától.

Indokolt árkülönbségek

Egyes esetekben viszont az árkülönbségek indokoltnak tekinthetők. (Ez például a helyzet akkor, ha valamely termék forgalmazója a külföldi vevőknek magasabb szállítási díjat számít fel a kézbesítésért.) 

Konkrét eset, amikor az árkülönbség indokolt:

A Hollandiában élő Bart Németországba utazott, hogy meglátogassa barátját. Kinntartózkodása során a férfi elment a helyi uszodába. Az uszodában drágább jegyet kellett váltania, mint a helyi lakosoknak. Bart tudni szeretné, hogy ami vele történt, jogellenes árdiszkriminációnak minősül-e.

Bart esetében az árkülönbség indokoltnak tekinthető. Mivel az uszodát az önkormányzat működteti a helyi adókból, a helyi lakosok – adóbefizetéseik révén – eleve hozzájárulnak a létesítmény működtetéséhez, ezért alacsonyabb belépődíjat kell fizetniük.

Forrás: http://europa.eu

Alapjogok az európai uniós jogalkotás homlokterében

Téves elképzelések továbbra is léteznek az európai uniós polgárok körében az alapjogi charta tekintetében - állapította meg nemrég nyilvánosságra hozott jelentésében az Európai Bizottság. Az európai fogyasztók számára jó hír viszont, hogy az EU jogalkotási folyamatában egyre nagyobb figyelmet kapnak az alapvető jogok.

Az Európai Unió alapjogi chartája immár több mint két éve hatályos és jogilag kötelező az uniós országokban. Az okmány az EU területén védelemben részesülő jogosultságokat határozza meg. Ezen jogosultságok között említhetjük a szólásszabadságot, továbbá a méltósághoz, a jogegyenlőséghez és az igazságszolgáltatáshoz való jogot.

Bárki, aki úgy érzi, hogy jogai csorbát szenvedtek valamelyik uniós jogszabály végrehajtása következtében, ügyét tagállami bíróság vagy ombudsman elé viheti. Ha nem elégedett a bíróság, illetve az ombudsman döntésével, panaszával az Európai Bizottsághoz fordulhat.

Az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az uniós országok az uniós jogszabályok végrehajtásakor tiszteletben tartsák az alapvető jogokat. Az intézménynek ezen kívül arra is figyelnie kell, hogy az általa előterjesztett jogszabályjavaslatok összhangban legyenek a chartában foglaltakkal.

A Bizottság minden évben jelentést tesz közzé, melyben részletesen ismerteti, milyen mértékben tartják tiszteletben EU-szerte a charta előírásait. A 2011. évi jelentés szerint az Unió jogszabályjavaslatai a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektetnek bizonyos jogok védelmére. Ennek köszönhetően például az EU repülőterein az utasok a jövőben kérhetik, hogy biztonsági átvilágítás helyett más módszerrel ellenőrizzék őket.

A charta egyre nagyobb befolyást gyakorol a bírósági ítéletekre is. 2011-ben a chartára hivatkozva hoztak meg egy olyan, precedensértékű ítéletet, mely elismerte, hogy a menedékkérőknek joguk van védelemben részesülni az embertelen, illetve megalázó bánásmóddal szemben. Egy másik bírósági ítélet biztosítási díjak esetében a nem szerint eltérő díjszabás alkalmazását diszkriminatív eljárásnak minősítette.

Annak ellenére, hogy jogi szempontból a charta egyértelmű siker, az EU polgárai közül sokan még mindig nem tudják pontosan, mi az alapjogokat védelmező okmány célja, és hogy mire terjed ki a dokumentum hatálya. A Bizottságnak címzett levelek több mint fele 2011-ben az uniós jog hatályán kívül eső ügyről szólt.

Egy Eurobarométer gyorsfelmérés szerint azonban napjainkban a lakosságnak nagyobb része tud a chartáról, mint 2007-ben (az arány 48%-ról 64%-ra nőtt). Ennek ellenére az európaiak 65%-a szeretne többet megtudni arról, hova fordulhat, ha a charta által biztosított jogai sérülnek.

Jó tudni, hogy a Bizottság nem avatkozhat bele az ügyekbe minden egyes esetben, amikor felmerül a gyanú, hogy valahol Európában nem tartották tiszteletben az alapjogokat. Az uniós intézmény ugyanis csak akkor intézkedhet, ha a tagállami hatóságok sértik meg valamelyik alapjogot az uniós jogszabályok végrehajtásakor.

Forrás: http://ec.europa.eu

Erősítené a légi utasok jogait az Európai Parlament

A légitársaságoknak jobb tájékoztatást és azonnali segítséget kellene nyújtaniuk a külföldön ragadt utasok számára – áll az EP nemrég elfogadott állásfoglalásában. Az EP felszólítja a Bizottságot, hogy szigorítsa a járatok törlése és késése esetén történő segítségnyújtásra és kárpótlásra vonatkozó szabályokat, beleértve a hat óránál hosszabb csomagkésedelem esetét is.

„Habár az uniós jogszabályok valamelyest javítottak a légi utasok jogain, további lépésekre van szükség, amelyek méltányos feltételeket és széleskörű jogokat biztosítanak minden utas számára” – mondta Keith Taylor (zöldpárti, brit) jelentéstevő a szavazás előtt. Szerinte egyértelműen kell meghatározni a „rendkívüli körülmények”, és a „járattörlés” fogalmát is, hogy kikényszeríthető legyen a légitársaságokat a felelősségvállalása.

Több információ és segítség az utasoknak

Az EP szerint a légitársaságokat kötelezni kell arra, hogy a reptéren ragadt utasok minden repülőtéren olyan illetékes személlyel vehessék fel a kapcsolatot személyesen vagy telefonon, aki tájékoztatja őket az alternatív utazási lehetőségekről, és segíteni tud nekik.

Az EP felszólítja a Bizottságot, hogy a panaszok benyújtására dolgozzon ki egy valamennyi uniós nyelven rendelkezésre álló formanyomtatványt. A külföldön ragadt utasokat a légitársaság csődje esetén is díjmentesen haza kellene szállítani.

Véget kell vetni az ármanipulációnak

Az állásfoglalás azt kéri a Bizottságtól, hogy harmonizálja a kézipoggyászra vonatkozó jogszabályokat, és vessen véget az olyan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak, mint például a nem egyértelmű árazás, a kötelező foglalási díjak felszámolása online helyfoglaláskor, a járatok egyoldalú átszervezése, valamint az utasok tartózkodási helye szerinti árdiszkrimináció. Emellett a repülőút környezetre gyakorolt hatását is fel kellene tüntetni a repülőjegyeken.

Az utasoknak biztosítani kellene a foglalás két órán belüli díjmentes törlésének, illetve megváltoztatásának jogát, és az utas-nyilvántartási adatállománnyal (PNR) kapcsolatos információkhoz való teljes hozzáférést, valamint tájékoztatni kell őket arról, hogy az utas-nyilvántartási adatokat hogyan használják fel és kivel osztják meg.

Az EP kitart amellett, hogy a csökkent mozgásképességű, illetve a fogyatékkal élő utasok számára engedélyezzék a légi közlekedéshez való akadálymentes hozzáférést, beleértve a mozgást segítő eszközök használatához való jogot. A repülőgépeknek biztonsági gyermekülésekről is gondoskodniuk kéne.

Forrás: http://www.europarl.europa.eu

Gépjármű-regisztráció külföldön – az EU sebességbe kapcsol

Az Unió a regisztrációs szabályok egységesítésére törekszik annak érdekében, hogy az uniós polgárok egyszerűbben és olcsóbban vihessék ki gépkocsijukat az EU más tagállamaiba.

Külföldre költözéskor sok vesződséggel járhat az új rendszámtábla kiváltása. Az autótulajdonosokra gyakran költséges és nehézkes regisztrációs eljárás vár új lakhelyükön, ennek azonban nem kellene így lennie.

Az uniós polgárok megítélése szerint ez jelenti az egyik legsúlyosabb problémát azok számára, akik másik EU-tagországban tartózkodnak, telepednek le vagy vállalnak munkát.

Válaszul a Bizottság egységes szabályozás kialakítását javasolja a azoknak az Unióban nyilvántartásba vett gépjárműveknek a tekintetében, amelyeket tulajdonosaik egy másik EU-tagállamban kívánnak regisztráltatni és tartósan használni. Az új szabályok egyszerűsíteni fogják a regisztrációs eljárásokat, csökkentik a költségeket, és elősegítik a bürokratikus akadályok elhárítását.

A Bizottság becslése szerint a javaslat elfogadása esetén a vállalkozások, az autótulajdonosok és a járműnyilvántartó hatóságok mintegy 1,45 milliárd eurót takaríthatnak meg évente. Az elképzelések értelmében az intézkedés:

  • csökkenteni fogja a más uniós országba költöző polgárok számára a gépjárművek újbóli nyilvántartásba vételéhez teljesítendő adminisztratív követelményeket (az új szabályok értelmében a jövőben 6 hónap áll majd az autótulajdonosok rendelkezésére a személygépkocsik, kisteherautók, buszok és teherautók újbóli regisztrációjára);
  • eltörli a kiegészítő műszaki vizsgálattal kapcsolatos követelményeket és megszüntet egyes eljárásokat azoknak a használt gépjárműveknek az esetében, amelyeket más uniós országban értékesítenek;
  • biztosítani fogja, hogy a más uniós tagállamban dolgozó és a munkáltatójuk által az adott országban regisztrált céges autóval közlekedő munkavállalóknak ne kelljen a gépjárművet hazájuk járműnyilvántartásába is bejegyeztetniük;
  • eltörli az újbóli nyilvántartásba vétellel kapcsolatos összes követelményt azoknak az autótulajdonosoknak az esetében, akik az év nagy részét külföldi üdülőhelyen töltik;
  • lehetővé teszi az autókölcsönző cégek számára, hogy üdülési szezonban a tulajdonukban lévő gépkocsikat anélkül adják bérbe másik uniós országban, hogy ott regisztráltatniuk kelljen azokat.

Soron következő lépések

Az Európai Parlamentnek és az EU-tagállamok kormányainak is jóvá kell hagyniuk a javaslatot ahhoz, hogy az jogszabállyá váljon.

A Bizottság azt tervezi, hogy az idei év folyamán egy későbbi időpontban áttekinthetőbbé teszi a regisztrációs az útadókra vonatkozó uniós szabályokat. Ezen túlmenően ajánlásokat fog megfogalmazni azt illetően, hogyan lehet elkerülni a másik tagországba átvitt gépjárművek kettős adóztatását, és hogyan lehet eltávolítani a más tagállamban gépjárművet bérbe adó autókölcsönzők tevékenységét hátráltató akadályokat.

Az említett intézkedések mind részét képezik annak a javaslatcsomagnak, amellyel a Bizottság meg szeretné könnyíteni, hogy az EU polgárai teljes körűen gyakorolhassák az őket megillető jogokat.

Ennek a törekvésnek a jegyében született az a bizottsági javaslat is, melynek célja, hogy az uniós polgárok jogukkal élve konzuli védelemben részesüljenek külföldön. A Bizottság annak érdekében is intézkedéseket szorgalmaz, hogy megoldódjanak a több tagállamot érintő örökösödési ügyek kapcsán felmerülő adóügyi problémák.

Forrás: http://ec.europa.eu

Még mindig kiaknázatlanok a belső piaci szolgáltatásokról szóló Irányelvben rejlő lehetőségek

Az információhiány és az egyéb szükségtelen adminisztratív terhek még mindig erőteljes gátló tényezői a határon átnyúló kereskedelemnek. Ezt állapította meg az Európai Unió Belső Piacért felelős Bizottság nemrég kiadott jelentésében. A jelentésben konkrét javaslatokkal éltek a tagállamok felé arra vonatkozólag, hogy javítsák a belső piaci szolgáltatásokról szóló Irányelv tagállamokon belüli érvényesülését.

 

A 2006-ban elfogadott Irányelvnek az a célja, hogy a szolgáltatók számára megnyissa az EU egységes piacát és hogy megkönnyítse a határon átnyúló kereskedelmi szolgáltatások igénybe vételét. Az Irányelvben rejlő lehetőségek azonban még mindig kihasználatlanok. A Bizottság rámutatott arra, hogy a tagállamok leginkább úgy tudják elősegíteni az Irányelv megfelelő alkalmazását, ha biztosítják a vállalkozások számára azt, hogy könnyen jussanak információkhoz és ha közigazgatási együttműködést kezdeményeznek. 
 
A Bizottság elismerte azt, hogy a tagállamok így is sok erőfeszítést tettek annak érdekében, hogy implementálják a rendkívül bonyolult Irányelvet, azonban tény, hogy az implementáció folyamatát még mindig optimalizálni kell azért, hogy a jogforrás által kínált előnyöket a megfelelő mértékben tudják kihasználni a belsői piaci szolgáltatói szektorban.
 
Az egyablakos ügyintézési pontok funkcióját erősíteni kell, azokat széleskörű E-Kormányzati portálokká kellene fejleszteni azzal, hogy az eljárások és alakiságok távolról is teljesíthetőek legyenek elektronikus úton. Szükséges a szolgáltatásnyújtók megfelelő információkkal való ellátása is, beleértve a vonatkozó adókról való tájékoztatást is. Az egyablakos ügyintézési pontokról nyújtott fenti információkat pedig elérhetővé kell tenni egyéb nyelveken is, értve ez alatt különösen a szomszéd országok nyelveit. 
 
A Bizottság sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az egyablakos ügyintézési pontokat, valamint a határon átnyúló szolgáltatások által kínált lehetőségeket még mindig nem ismerik a vállalkozások. Emiatt a Bizottság felhívta az Európai Bizottság és a tagállamok figyelmét arra, hogy különböző információs és egyéb kampányokat indítsanak azért, hogy javítsák az egyablakos ügyintézési pontok ismertségét. 
  
Végül, de nem utolsósorban a jelentés sürgeti a tagállamokat, hogy a közszférában dolgozók képzésére nagyobb hangsúlyt fektessenek azért, hogy a közigazgatási együttműködéseket szorgalmazzák és megkönnyítsék a határon átnyúló szolgáltatások igénybe vételét. Hangsúlyozták továbbá annak fontosságát, hogy egy belső piaci információs rendszer felállítása jótékony hatással lenne a vázolt problémára, mely a nemzeti és régiós elektronikus együttműködést segítené elő.

Erősödő fogyasztói jogok Európa-szerte

A fogyasztói jogok fejlődésének lehetséges irányait vizsgálja az Európai Unió Belső piacért felelős Bizottsága. A Bizottság ugyanis nemrég fogadott el egy jelentős módosítási csomagot, amely a jelenlegi Uniós fogyasztói jogoknak a felülvizsgálatára irányul.

 

Az elfogadott szövegtervezet kapcsolódik az új Fogyasztói jogokról szóló Irányelvhez, amely a vonatkozó jogterület 4 szegmensét foglalná magában. Így a javaslat lefedné az összes értékesítési tevékenységet, történjen az boltban, telefonon, postai úton vagy üzleten kívüli értékesítéssel. A Bizottság szerint az új szabályoknak az online vásárlók jogait különösen erősíteniük kell, ugyanígy növelniük kell a fogyasztói bizalmat és a határon átnyúló kereskedelmet. 

 
A kezdeti javaslattal ellentétben, mely a maximum harmonizációt támogatta a fogyasztói jogok minden területén, a Bizottság végül a minimum és maximum harmonizáció ötvözésével fogadta el a tervezetet. E szerint több területet a maximum harmonizáció követelményei szerint szabályoznának, ilyen például a tájékoztatási kötelezettség, az egyes határidők, valamint a felmondás joga a távollévők között és az üzleten kívüli értékesítés alkalmával megkötött szerződések esetén.
 
A cél az, hogy növeljék az átláthatóságot mind a fogyasztók, mind pedig a vállalkozások számára, miközben biztosítják azt a szabadságot is a tagállamoknak, hogy egyes területeken magasabb követelményeket állítsanak fel. A jelenlegi bizottsági javaslat erősíti a fogyasztók elektronikus üzletkötésbe vetett bizalmát, miközben a kis- és középvállalkozások felvirágoztatását is célul tűzi.
 
Néhány bizottsági tag azon az állásponton volt, hogy az Európai Bizottság javaslatát már kezdetektől fogva el kellett volna utasítani, mivel az általa javasolt maximum harmonizációt egy politikai csoport sem tudta támogatni és ezzel kevés teret hagyott egy esetleges kompromisszumnak. A maximális és a minimális harmonizáció közötti egyensúly megteremtése igen nehéz feladat elé állította a belső piacért felelős bizottság politikai csoportjait. 
 
Voltak, akik a minimum harmonizációt támogatták, ami lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy szigorúbb követelményeket állítsanak fel egyes területeken, miközben biztosítják a fogyasztók magas szintű védelmét. Olyan érvelés is elhangzott, miszerint egy általános Uniós szintű harmonizáció biztosítaná az átláthatóságot, ami egyszerre kedvezne mind a fogyasztóknak, mind pedig a vállalkozásoknak, mivel ez utóbbiak működését egyszerűsítené és lehetővé tenné, hogy tevékenységüket kiterjesszék. Ezzel pedig a fogyasztók szélesebb körű palettából választhatnának termékeket, ami erősítené az árversenyt is.
 
A végső szavazás előtt volt, aki kifejtette, hogy az ő pártja a csomag javaslatai ellen fog szavazni, mivel úgy hiszi, hogy néhány területen az a fogyasztói jogok gyengüléséhez vezetne, ez pedig elfogadhatatlan a számukra, hiszen az Irányelv elsősorban a fogyasztói jogoknak kíván kedvezni, nem pedig a belső piacnak.
 
Egy másik képviselőcsoport szintén a javaslatok ellen szavazott, mivel álláspontjuk szerint a jelenlegi szöveg túl sok területen vezetett volna be a maximális harmonizációt.
 
Egyes nyilatkozatok szerint a tervezet jelenlegi állapotában még átmenetinek minősül és több benne lévő dolgot még módosítani kell a fogyasztók és a vállalkozások érdekében. A plenáris szavazást ezért még számos egyeztetésnek kell megelőznie.
 
Végül Malcolm Harbour bizottsági tag kifejtette, hogy egy második olvasatban történő szavazás elengedő időt biztosítana számukra arra, hogy újratárgyalhassák a részleteket. Figyelmeztetett ugyanakkor arra is, hogy semmiképpen nem lenne kedvező a fogyasztók számára, ha a javaslattal kapcsolatban történő egyeztetések megrekednének.
 
A jelenleg Európai Unióban érvényben lévő fogyasztóvédelmi jogszabályok négy mögöttes Irányelven nyugszanak: ide tartoznak a tisztességtelen szerződési feltételekről, az adásvételről és jótállásról, a távollévők között kötött és a üzleten kívül megkötött szerződésekről szóló irányelvek, amelyek a minimumharmonizáció eszközével élnek. A tagállamok időközben több szabállyal is kiegészítették ezeket, aminek eredményeképpen az Uniós fogyasztói szerződéses jog 27 egymástól különböző jogforráson alapszik.
 
Az Európai Unió Bizottsága 2008-ban azzal a javaslattal élt, hogy a létező Irányelveket vizsgálják felül és azokat egyesítsék egy maximális harmonizáció keretében. Az ennek eredményeként megalkotott új Irányelv meghatározná többek közt, hogy mely információkat lenne kötelező megadni egy szerződésben, mennyi ideje van egy kereskedőnek házhoz szállítani a terméket, illetve, hogy mikortól száll át a kárviselés veszélye a vállalkozásról a fogyasztóra.
 
Meghatározza a fogyasztónak azt a jogát, hogy felmondással éljen, és hogy egy hibás terméket kijavíttathat vagy kicseréltethet. Végül tartalmazza továbbá azoknak a szerződési feltételeknek a felsorolását is, amelyek az Európai Unión belül tisztességtelennek minősülnek.

Európai Unió - kötelezővé tennék a textíliák származási helyének feltüntetését

Az Európai Unió Belső piacért felelős Bizottsága kötelezővé tenné a harmadik országból származó Európai Unión belül forgalmazott textíliák esetén a származási hely feltüntetését. A Bizottság ezért kezdeményezte a textíliákra vonatkozó Uniós rendelkezések módosítását. Az EU-ból származó textiltermékeknél pedig a gyártóra bíznák, hogy feltüntetik-e a származási helyet vagy sem. 

 

A Bizottság nemrég voksolt az új jogszabálytervezetről, mely a származási hely és az állati eredet feltüntetésére vonatkozó szabályokat rendezné. A tervezet célja, hogy egyszerűsítse a textíliák címkézésének szabályait és hogy elősegítse az új rostanyagok alkalmazását a gyártás során. Bátorítani kívánja a textil- és ruhagyártás során alkalmazott újítások bevezetését is, mely egyszerre könnyítené a rostanyagokat felhasználó gyártók helyzetét, valamint ezáltal a fogyasztók is jobb minőségű termékekhez jutnának hozzá.

 

A Bizottság azt is megállapította, hogy a fogyasztók megtévesztését csak úgy lehet megelőzni, ha harmadik országból való származás esetén kötelezővé teszik a textiltermékek származási helyének feltüntetését. A címkézés bármelyik, az Európai Unión belüli tagállam hivatalos nyelvén történhet.

 

Toine Manders rapportőr elmondta, hogy az egységes címkézési szabályok hiánya miatt az Európai Unió hátrányos helyzetben van, mivel más országokban, így például Kanadában, Kínában, Japánban és az Amerikai Egyesült Államokban már kötelezővé tették az importált termékek esetén a származási hely megjelölését. Az eredet helyének feltüntetése megkönnyítené a fogyasztók választását, továbbá csökkentené azoknak a vásárlói panaszoknak a számát, amelyek a félrevezető tájékoztatással kapcsolatosak.

 

A jogszabály tervezete szerint csak akkor tüntethetnék fel származási helyként az Európai Uniót, ha a meghatározott gyártási folyamatok közül legalább kettő az Európai Unión belül történt, így például a textilterméket az EU-n belül fonták, illetve szőtték.

 

Jelenleg az is megfigyelhető, hogy a fogyasztók sokszor meggondolatlanul vásárolnak valódi szőrméből készült termékeket, mivel a szőrme potenciális egészségügyi kockázatot hordoz azok számára, akik allergiásak az állati eredetű textilekre. A jogszabály ezen is változtatna és kötelezővé tenné az erre való figyelemfelhívást a textiltermékeken azért, hogy ezeket a kockázatokat a fogyasztók felismerjék. Így a jövőben az állati eredetű, nem textil részeket is tartalmazó termékeknél várhatóan kötelező lesz a fenti figyelmeztetés feltüntetése.

 

A Belső piacért felelős Bizottság felkérte továbbá az Európai Unió Bizottságát, hogy készítsenek el egy jelentést két éven belül és vizsgálják meg, hogy hogyan lehet segíteni az uniós fogyasztóknak abban, hogy vásárlásaik során tudatos döntést hozzanak. Ennek eredményétől fog függni az, hogy szükséges-e az Uniós címkézési szabályok további felülvizsgálata. A jelentés részeként megvizsgálják a jelenleg támasztott jelölési követelményeket, így többek közt a különböző figyelmeztető jelzéseket, ruha- és cipőméretek jelöléseit és az egészségügyi és biztonsági felhívásokat is.

 

Az új szabályok ugyanakkor nem vonatkoznának azokra a textiltermékekre, amelyeket egyéni vállalkozók állítanak elő. A bizottság ajánlását az Európai Parlament végül második olvasatában elfogadta.

Fogyasztóvédelmi politika az EU-ban

Az Európai Unió fogyasztóvédelmi politikai stratégiája (2007-2013)

A közösségi fogyasztóvédelmi politikai stratégia (2007-2013) hatásvizsgálatainak összefoglalása

Zöld Könyv a fogyasztóvédelmi joganyag átvilágításáról

Európai Uniós jogforrások

Az Európai Unió legfontosabb fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogforrásai

A fogyasztói hitelre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 87/102/EGK tanácsi irányelv

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelv

Az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló 85/577/EGK tanácsi irányelv

A távollevők között kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló  97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

A szervezett utazási formákról szóló 90/314/EGK tanácsi irányelv

Az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződések egyes szempontjai vonatkozásában a fogyasztók védelméről szóló 94/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

A visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról szóló 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

A fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyesvonatkozásairól szóló 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

A fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről szóló 98/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 86-100. cikke

A belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. és 10-11. cikke

Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos egyéb fontos Irányelvek

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/121/EK irányelve ( 2009. január 14. ) a textiltermékek elnevezéséről (átdolgozás) (EGT-vonatkozású szöveg)

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/48/EK irányelve ( 2009. június 18. ) a játékok biztonságáról EGT-vonatkozású szöveg

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/122/EK irányelve ( 2009. január 14. ) a szálláshelyek időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre, ezek viszontértékesítésére és cseréjére vonatkozó szerződések egyes szempontjai tekintetében a fogyasztók védelméről EGT-vonatkozású szöveg

A tagállamok dohánytermékek reklámozására és szponzorálására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről szóló 2003/33 EK Irányelv

A fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló 2002/65/EK Irányelv

Az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 200/13/EK Irányelv

A másnak látszó és ezáltal a fogyasztó egészségét vagy biztonságát veszélyeztető termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közlítéséről szóló 87/357/EGK Tanácsi irányelv

Fogyasztóvédelmet érintő fontos EK Rendeletek

Az élelmiszerekkel kapcsolatos, a betegségek kockázatának csökkentésére, illetve a gyermekek fejlődésére és egészségére vonatkozó állítások engedélyezésének elutasításáról szóló 1025/2009. EK rendelet(hatályos: 2009.11.18-tól)

A kozmetikai termékekről szóló 1223/2009/EK rendelet (alkalmazni kell: 2013. július 11-től)

 A vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló 1031/2007 EK rendelet

A harmadik országokból behozott termékek termékbiztonsági szabályoknak való megfelelősége ellenőrzéséről szóló 339/93/EGK Rendelet