English Magyar WAI

Hír olvasása

A hazai fogyasztóvédelmi intézményrendszer rövid bemutatása

2019-03-14 14:26:30

MOTTÓ:

 

 „Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.” /Magyarország Alaptörvénye, M) Cikk (2) bekezdés/

 

„Az Országgyűlés annak érdekében, hogy olyan szabályozás jöjjön létre, amely biztosítja a fogyasztói érdekek – különösen a biztonságos áruhoz és szolgáltatáshoz, a vagyoni érdekek védelméhez, a megfelelő tájékoztatáshoz és oktatáshoz, a hatékony jogorvoslathoz, továbbá az egyesületeken keresztül történő fogyasztói érdekképviselethez fűződő érdekek – védelmét, valamint az érvényesítésükhöz szükséges intézményrendszer továbbfejlesztését, a következő törvényt alkotja:” /a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény preambuluma/

 

I. Bevezetés

 

A fogyasztóvédelem hazai intézményrendszere többszereplős és ezek körét, valamint feladataikat a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) pontosan meghatározza.

 

Állami oldalról ide tartozik a fogyasztóvédelmi hatóság, civil oldalról a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek, és végül a békéltető testületek. Mindenkinek más a feladata ebben a rendszerben, ugyanúgy a fogyasztói jogok védelme és érvényesítése e szervezetek célja, csak más szempontból.

 

Első pillér: fogyasztóvédelmi hatóság.

 

 

Az egyes fogyasztóvédelmi feladatkörrel bíró hatóságok a fogyasztókat védő jogi, kötelező előírások betartását vizsgálják. Ha kell, például bírságolnak, eltiltanak, köteleznek a határozatukban. Nem rendelkeznek viszont hatáskörrel az egyéni, vitás fogyasztóvédelmi ügyek rendezésére! Fogyasztóvédelmi hatóságként eljáró szervezetek többek között a járási hivatalok, a Magyar Nemzeti Bank, és a Gazdasági Versenyhivatal is. 

 

 

Második pillér: fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek.

 

A fogyasztók hangját hallatják, „társadalmi szócső” szereppel bírnak. Fogyasztóvédelmi oktatást és tájékoztatást végeznek, és fogyasztói érdekfeltárási feladatokat. E társadalmi szervezetek jelölik a fővárosi és a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek tagjainak felét. Mindezek mellett például közérdekű keresetekkel, hatósági bejelentések megtétele útján képviselik és érvényesítik a fogyasztói érdekeket.

Harmadik pillér: békéltető testületek. 

Feladatuk az egyéni, vitás fogyasztóvédelmi ügyek rendezése ingyen, gyorsan, elsősorban egyezség létrehozatala útján, ennek hiányában pedig döntenek a fogyasztói kérelem megalapozottságáról. Emellett díjmentes fogyasztóvédelmi tanácsadással segítik a fogyasztókat és a vállalkozásokat, a fogyasztókat megillető jogokkal kapcsolatosan.

 

II. A fogyasztóvédelem állami szereplője: a fogyasztóvédelmi hatóság

 

A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a fogyasztóvédelmi rendelkezések, előírások betartását és azok megsértése esetén eljár. Nem tartoznak azonban ide azok a vitás ügyek, esetek, amelyek a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével kapcsolatosak. Ellenőrzik, hogy a vállalkozások ne tévesszék meg a fogyasztókat, és a példákat még sorolni lehetne tovább az élelmiszerbiztonság területétől elkezdve egészen a hírközlésig bezárva. Első fokon - rendszerint -, általános fogyasztóvédelmi feladatkörben a járási hivatalok járnak el, azonban az úgynevezett megyeszintű járási hivatalok és a Pest Megyei Kormányhivatal (egyben mint másodfokú szerv is jelenleg) is ugyanúgy, e területhez kapcsolódó hatósági tevékenységet végeznek, felügyeletüket a Miniszterelnökség látja el.

 

Ami a fogyasztóvédelmi hatóság szervezetét illeti, 2017. január 1-jén jelentős változás következett be, hiszen az általános fogyasztóvédelmi feladatokkal bíró központi hivatal, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) megszűnt és beolvadt a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba. Jelenleg a fogyasztóvédelemért felelős minisztérium az Innovációs és Technológiai Minisztérium, mely jelenleg főleg szakmai irányítási feladatokat lát el (kettős irányítás modellje).

 

Az általános, fogyasztóvédelmi hatósági feladatkör mellett továbbá vannak egyéb, olyan speciális gazdasági ágazatok (például: energia, pénzügyek, hírközlés) is, amelyek kapcsán a felmerülő, speciális hatósági feladatok ellátásáért különálló közigazgatási hatóságok felelnek. A pénzügyi fogyasztóvédelemért a Magyar Nemzeti Bank felel, a közüzemi szolgáltatások fogyasztóvédelméért a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. A tisztességes verseny felett a Gazdasági Versenyhivatal őrködik, míg a hírközlési fogyasztóvédelem esetében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) lát el rendkívül fontos szakigazgatási feladatokat. Az élelmiszerlánc, az élelmiszerek biztonságossága kapcsán ismét külön szakigazgatási szerv a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

 

III. Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek

 

A fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek legfontosabb feladata a fogyasztóvédelmi törvény alapján a fogyasztói érdekfeltárás, érdekképviselet, tájékoztatás és fogyasztóvédelmi oktatás és többek között a fogyasztói igényérvényesítés. Jelentős szerepük abban is megmutatkozik, hogy hallatják a fogyasztók hangját például a média, az érdekképviseleti fórumok és egyéb szervezetek előtt, vagy legyen szó akár a fogyasztóvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságokról, minisztériumokról. Szakmai párbeszéd és egyeztetés útján is igyekeznek érvényre juttatni a fogyasztói érdekeket.

Rendkívül fontos feladatuk a fogyasztókkal szemben alkalmazott általános szerződési feltételek folyamatos figyelemmel kísérése, közérdekű kereset indítása, hatósági eljárás, vizsgálat kezdeményezése.

Törvényes feladatuk az is, hogy képviseljék a fogyasztókat az érdekegyeztető fórumokon. Hasonló ehhez a fogyasztókat érintő jogszabálytervezetek véleményezése, valamint a jogszabály-módosítások kezdeményezésének feladata. Legalább ilyen lényeges, és a „társadalmi szócső” szerepkörükhöz tartozik, hogy a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek közreműködnek a mindenkori fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában, egyúttal figyelemmel is kísérik annak az érvényesülését. (Ehhez kapcsolódik az Fgytv. 40. § (1) bekezdése értelmében, hogy magát, a fogyasztóvédelmi politika koncepcióját a fogyasztóvédelemért felelős miniszter dolgozza ki és terjeszti jóváhagyásra a Kormány elé, illetve szintén a miniszter tesz javaslatot a fogyasztóvédelmi politika megvalósításának szervezeti és intézményi feltételeire.)

 

Itt kell megemlítenünk azt is, hogy - ismét a fogyasztóvédelmi törvény értelmében - a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek jelölik a következő pontban bemutatásra kerülő békéltető testületek tagságának felét országos szinten – azaz mind a fővárosi, mind pedig a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek esetében. A tudatos fogyasztói magatartás elősegítése és a fogyasztók tájékozottságának javítása érdekében pedig meghatározásra került a fogyasztóvédelmi oktatás és tájékoztatás szervezésének, végzésének feladata is. A fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek újabb, jelentős eszköze a fogyasztói érdekek képviselete és érvényesítése érdekében a nyilvánosság tájékoztatása, amikor is a tevékenységük során tapasztalt problémákat nyilvánosságra hozzák a közvélemény előtt. Ez a gyakorlatban tipikusan a sajtóközlemények kiadását jelenti. A nemzetközi szervezetek tevékenységében való részvételről ugyancsak rendelkezik a törvény.

 

IV. Békéltető testületek

 

A fogyasztóvédelmi intézményrendszer harmadik alappillérét a már több mint két évtizede működő fővárosi és megyei békéltető testületek jelentik, mint a fogyasztó és a vállalkozás közötti egyedi vitás fogyasztóvédelmi ügyek megoldásának fórumai. Ingyenes, gyors eljárásuk vonzó nemcsak a fogyasztók, hanem a vitával érintett kereskedők számára is, hiszen a bíróságot elkerülve kínálnak alternatív vitarendezési lehetőséget. A pénzügy-biztosítás területén pedig kizárólag a fővárosban működő Pénzügyi Békéltető Testület jár el.

A testületek jelentőségét jól mutatja, hogy a 2013-2017. évek között összesen – országos szinten - közel hatvanezer fogyasztóvédelmi ügyet zártak le a fővárosi és a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek. Ebből is, csak a 2017. évben több mint tizenháromezer ügy került eldöntésre. Ráadásul ezek a számok nem tartalmazzák az ingyenes fogyasztóvédelmi tanácsot kérők számát sem, amely ugyancsak jelentős. Itt kell megjegyeznünk, hogy a testületek által a 2018. évben lezárt összes eljárásra vonatkozó számadatok jelenleg nem állnak rendelkezésre. 

 

A békéltető testületek nem csak a fogyasztóvédelmi vitás ügyek rendezésének feladatát végzik, hanem a fogyasztók és vállalkozások körében rendkívül népszerű, további hatáskörökkel is rendelkeznek.

A teljesség kedvéért itt említjük meg a fogyasztóvédelmi tanácsadási feladatokat, hiszen a testületek díjmentesen adnak fogyasztóvédelmi tanácsot a fogyasztókat megillető jogokról és kötelezettségekről, mind a fogyasztók, mind pedig a vállalkozások számára. Ez mindkét, most említett célcsoport esetében népszerű, a fogyasztók a jogaikról kívánnak tájékozódni, míg a kereskedők, szolgáltatók pedig a fogyasztóbarát és jogkövető magatartásra törekednek, és ezért veszik igénybe a békéltető testületek e szolgáltatásait.

 

Végül ugyanebben a körben szólunk az online fogyasztóvédelmi vitarendezésről is, amelyre szintén a békéltető testületek bevonásával kerül sor. Az Európai Bizottság ugyanis 2016-ban tette elérhetővé az európai uniós fogyasztók és vállalkozások számára az online vitarendezést a www.ec.europa.eu/odr internetes honlapon (uniós békéltető honlap). A honlap az internetes megrendelésekből fakadó, EU-s fogyasztóvédelmi vitás ügyek megoldásában nyújt segítséget (mind a belföldi, mind a határon átnyúló panaszoknál), és a felek otthonról, vagy akár az irodából, a saját számítógépük elől egyezhetnek meg egymással egy, az eljárásba bevont békéltető testület segítségével. Az online vitarendezés, mint ahogy a neve is mutatja, végig az interneten zajlik. Népszerűségét mutatja, hogy csak idáig Európában közel száztízezren használták az uniós békéltető honlapot, Magyarországon pedig több mint kétezer-ötszázan.

 

Ezzel kapcsolatosan a fővárosi kereskedelmi és iparkamara mellett működő békéltető testület kiemelt szerepet kapott. Kizárólagosan látja el ugyanis Magyarországon a békéltető testületek között az alábbi, európai uniós vetülettel bíró feladatokat:

 

-          a konkrét panaszügyekben eljáró békéltető testületi szerepkör: a határon átnyúló, online vásárlásból fakadó fogyasztóvédelmi vitás ügyek rendezése (a pénzügyi tárgyú ügyek kivételével), emellett

 

-          online fogyasztóvédelmi tanácsadó szerepkör: tagállami, kijelölt online tanácsadó pontként segíti mind a belföldi és külföldi fogyasztókat és vállalkozásokat, békéltető testületeket az online fogyasztóvédelmi vitarendezés igénybevételében, az uniós békéltető honlap használatában és tájékoztatást ad a hazánkban érvényesíthető fogyasztói jogokról.

 

A fentiekből jól látható, hogy hazánkban a fogyasztók védelmének feladatát számos szereplő látja el, és ki-ki a saját maga tevékenységével járul hozzá ahhoz, amit ma Magyarországon úgy hívunk: fogyasztóvédelem.

 

 

Budapest, 2019. március 11.                                         Dr. Baranovszky György

                                                                                          ügyvezető elnök

                                                                                 Fogyasztóvédelmi Egyesületek

 

                                                                                        Országos Szövetsége