English Magyar WAI

Hír olvasása

Kiszolgáltatott fogyasztóvédelem

2020-09-07 12:53:33

 Tavaly jelentős változásokat fogadott el az Országgyűlés a fogyasztóvédelmi  törvény módosításakor:

 

a)

-         Teljesen átalakították a békéltető testületek működését,

-         Kizárólag a gazdasági kamaráknak biztosítva jogosítványokat,

-         A fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek valamennyi jogának, szerepének megszüntetése mellett.

b)

-         Ezen kívül pedig kötelezővé tette törvényben a Parlament  fogyasztóvédelmi szakmapolitika megalkotását.

 

Már a jogi norma elfogadása előtt szakmai érvekkel igyekeztek más fogyasztóvédelmi szereplők is meggyőzni a fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkárságot, hogy a 2019-ben meghozott változtatások nem a fogyasztók érdekeit képviselik, hanem minden változás kizárólag az állam és a gazdasági kamarák érdekeit szolgálták.

 

Sajnos eredménytelenek voltak ezek a törekvések.

 

1.     Mint ahogy vállalkozások nélkül sem lehet fogyasztóvédelemről beszélni, fogyasztók és képviselőik véleményének kikérése nélkül, a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvénnyel ellentétes és a fogyasztóvédelmi szervezetek részére kiírt pályázati célok miatt, a törvény 45. §-ban meghatározottak figyelmen kívül hagyása is már önmagában elegendő annak megállapításához, hogy a fogyasztóvédelem csak kiüresített, „hangzatos szlogen” marad.

 

2.     Ha csak az állam határozza meg azt, hogy mi jó a fogyasztónak és mi nem, ha nincs párbeszéd és érvek ütköztetése, akkor a fogyasztók csak rosszul járnak.

 

3.     Ugyanakkor a jogalkotó 2019. szeptember 1-től előírta – bár Magyarországnak húsz éven keresztül volt középtávú fogyasztóvédelmi politikája 2018-ig, és az is a mindenkori Kormányok által elfogadva - hogy nem Kormány, hanem miniszteriális szinten kell fogyasztóvédelmi szakmapolitikát készíteni 2019-ben. Azonban ilyen nincs, pedig a jogalkotói cél az volt, hogy koherens az egész fogyasztóvédelemre hatással bíró fogyasztóvédelmi politikát kell meghatározni, még akkor is, ha az egyes fogyasztóvédelmi területeket külön hatóságok felügyelik.

 

4.     Tény hogy a magyar fogyasztók régóta nem voltak annyira kiszolgáltatottak, mint az elmúlt időszakban; az árak hihetetlen emelkedése vagy akár az egyes szolgáltatások színvonalának csökkenése mellett joggal vetődik fel a kérdés, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság megszüntetése helyes lépés volt-e, vagy jó-e kormányzati szinten a fogyasztóvédelem elapróztatása, a többes irányítási rendszer fenntartása.

 

Azonban mindez nem igazán érdekli a fogyasztót, kizárólag csak az, hogy

-         megfelelő-e a „saját fogyasztóvédelme”, bízhat-e az állami fogyasztóvédelemben,

-         visszakapja-e egy hibás terméknél a már kifizetett összeget,

-         el tud-e utazni, ha van egy befizette repülőjegye, de a járvány miatt törlik a járatot, segít-e neki valaki az ügy intézésében

-         megfelelőek-e az egyes szolgáltatások színvonala,

-         miért kell olyan levelet olvasnia a fogyasztónak, hogy ha a közüzemi számlát egy-két napos késedelemmel fizette be rajta kívül álló okból, a szolgáltató megfenyegeti a kikapcsolással,

-         és sorolni lehetne a fogyasztóktól érkezett panaszokat.

 

Nincs egységes jól meghatározott fogyasztóvédelmi szakmapolitikai irány,  törvényi kötelezettség ellenére!

 

Mi az oka, hogy nincs egy év elteltével fogyasztóvédelmi szakmapolitika annak ellenére, hogy ezt törvény írja elő?

Mert nem fontos a fogyasztóvédelem vagy mert egyszerűen figyelmen kívül lehet hagyni a törvényi előírásokat? Vagy esetleg, mert nem jól működik a fogyasztóvédelmi intézményrendszer?

 

Már a 2019. évi LXVII. törvény hatálybalépése előtt leszögeztük, hogy nagy hiba volt a fogyasztóvédelmi törvényből kivenni azt a rendelkezést, miszerint a Kormány megalkotja Magyarország középtávú fogyasztóvédelmi politikáját.

Az idézett törvény 66 §-a alapján a jelenleg hatályos fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 40. §-a már csak azt írta elő, hogy a fogyasztóvédelemért felelős miniszter fogyasztóvédelmi szakmapolitikai programot alkot. Ez a szabály 2019. szeptember 1-től hatályos.

 

Folyamatosan jeleztük a fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkárságnak, hogy várjuk a tervezetet esetleges véleményezésre, hiszen a törvényi kötelezettség mellett a fogyasztók érdeke is ezt szolgálja és a Fogyasztóvédelmi Tanács összehívása is „süket fülekre” talált. Ezt a veszélyhelyzet miatt online is meg lehetett volna tartani, a többi jelzett probléma pedig már el se érte az ingerküszöböt.

 

Nem jó ez a fogyasztóknak, de az államnak sem.

 

Fontos a fogyasztók érdekeit is szolgáló változtatásokra van szükség szabályozási és intézményi szinten is egyaránt, visszaállítva a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek jogosítványait, a fogyasztóvédelmi törvénnyel koherens pályázati célokat közzétenni, a fogyasztóvédelem irányítását a Miniszterelnökséghez helyezni, a Fogyasztóvédelmi Tanácsot haladéktalanul összehívni és a vállalkozások, fogyasztók érdekeinek figyelembevételevél a közös érdekegyeztetést, párbeszédet elkezdeni.